Nem hiszem, hogy a mögöttünk levő fagyos, ünnepektől hemzsegő napokban nem nőtt óriásit a tévé előtt ülők száma. A Szerbiai RTV saját nézettségi rekordjairól számolt be, csak azt felejtette ki, hogy a gázügyben igencsak érintett nézők a szokásosnál is felhevültebben várták a híreket. Ha másért nem, hát ezért kapcsolták be a tévét, különösen a Vajdaságban.
Ugyanakkor, mintha még az óévet sem sikerült volna elbúcsúztatni, egyre-másra érkeznek a kimutatások a 2008-as tévérekordokról: a legtöbbet letöltött sorozatok, a legvonzóbb férfiak, a legragyogóbb nők, a legprovokatívabb tévéműsorok, a leginkább nézőriasztó tévéműsorok, a legemlékezetesebb tévés pillanatok listája. Mint ezekből kiderül, hiába volt olimpiai év a 2008-as, csak egy kínai esemény tudott bekerülni a 20 legnézettebb sportműsor közé Magyarországon. Természetesen a vízilabda-döntőről van szó. Nem meglepő, hogy a legtöbben az Európa-bajnokság döntőjét, a Németország–Spanyolország meccset figyelték. A szappanoperáknál a Barátok közt vezet, a sorozatoknál Dr. House a király, de nagyon nyomulnak a német autópálya-rendőrök is. A televízió inkább a sorozatok terepe, mégis 18 olyan film szerepelt 2008-ban a magyar tévécsatornákon, melyet 1,5 milliónál többen láttak. Jellemző, hogy mind az RTL Klub csatornáján futott. Az ötven legnézettebb, tévében adott mozifilm mindegyikét a két nagy kereskedelmi tévé tűzte műsorra, az MTV, a Duna ezen a listán nem szerepel. Feltűnő a vígjátékok dominanciája, társadalmi drámát, művészfilmet a nagyok nem kockáztatnak meg. Szerbiában effajta kimutatások nemigen látnak napvilágot, a híradások nézettségéről annál inkább értesülünk. Jellemző, hogy ezekről akkor szerzünk tudomást, ha egy adott csatorna bejelenti saját fölényét. Az SZRTV nem fog arról beszámolni, hogy a B92 megelőzte, de ennek fordítottját sem volt alkalmam hallani. Rendkívül hiányzik egy semleges ügynökség, mely ezeket a kimutatásokat részrehajlás nélkül tenné közzé. Az egészben az a vicces, hogy van ilyen ügynökség. Úgy hívják Strategic Marketing. Létezéséről elsősorban választásokkor veszünk tudomást, de a közvélemény-kutatás mellett médiakutatásokat is végez. Mégis olyan, mintha nem is lenne.
Például nemcsak azt nem tudjuk, melyik műsor mennyire nézett, hanem azt sem, hány szerbiai háztartásban van televízió. Franciaországban például a nagyvárosi háztartások 20 százalékában nincs tévékészülék, a finn háztartások 15, a németek 12 százalékában – derült ki egy 2007 végén végzett felmérésből, amelyet az elektronikus kommunikációról készítettek az unió tagállamaiban. Ez az arány Magyarországon 2 százalék. Már ezekből az adatokból is kiderül, hogy a tévékészülék száma nincs egyenes arányban az ország fejlettségi szintjével, ellenkezőleg, a magas életszínvonalú országokban tudatos tévéellenesség figyelhető meg. Spanyolországban 9, Bulgáriában, valamint Csehországban 5 százaléknyi a készüléket megtagadó háztartások aránya. Az új uniós tagok közül a lengyelek és a lettek körében figyelhető meg, hogy viszonylag sokan kerülik a tévét.
