A kilencvenes évek kezdete óta változatlan az egyetemi iratkozási rendszer. Időközben megnőtt nemcsak a karok, hanem a hallgatók száma is, sőt új egyetemi rendszer: a bolognai került alkalmazásra, ami szükségessé teszi egy átfogó, egységes iratkozási rendszer kialakítását. A Nyílt Társadalom Alap támogatásával szakemberek egy csoportja kidolgozta egy új felvételi rendszer körvonalait, majd részleteit is.
Mindez az állami alapítású egyetemi karokra vonatkozna, a kész terveket az egyetemekhez máris eljuttatták az egyetemekhez véleményezésre. A javasolt modell figyelembe veszi a hazai pozitív tapasztalatokat a középiskolai felvételi rendszer alkalmazásában, és ahhoz hasonló alapokon nyugszik. Egységesíti a felvételit, melynek sikeres letudása után következne a kar és a szak megválasztása, valamint az iratkozás. A jelenlegi rendszerben fordított az eljárás: a pályázó először kiválasztja, hova szeretne iratkozni, majd felvételi vizsgát tesz. A szerzők véleménye szerint anyagilag senkit sem terhelne az új rendszer, azaz nem kerülne több pénzbe, mint az eddigi, viszont a szelektálás hatékonyabb lenne. Az egységesített felvételi rendszerben ugyanis egyenrangú helyzetbe kerülnének a továbbtanulni kívánó hallgatók, nem történhetne meg, hogy pl. a Természettudományi-matematikai Karon „könnyebb”, míg mondjuk a Műszaki Tudományok Karán „nehezebb” kérdéseket tesznek a pályázó elé, vagy fordítva. Az egységes rendszer ugyanakkor nem zárja ki annak lehetőségét, hogy egyes specifikus karok (testnevelési, képzőművészeti, tervezőmérnöki, stb.) a közös felmérőn kívül külön teszteljék a pályázó fiatalok képességeit, adottságait. Az egységesített felmérő a középiskolai tananyagra támaszkodna: matematika, biológia, kémia, fizika, anyanyelv, de ezen belül is a szövegértésre és a tudás alkalmazására helyeznék a hangsúlyt.
- 2010-ig be kell vezetnünk a nagyérettségit, a továbbtanulás lehetősége pedig ennek eredményességének függvényében alakul a diákok számára - mondja Martina Vukasović, a belgrádi Oktatásügyi Politikai Központ igazgatója. - Már ez a tény is arra késztet bennünket, hogy újragondoljuk az egyetemi iratkozás rendszerét. Kérdés, hogy a jelenlegi rendszer mennyire ad lehetőséget a visszaélésre, a korrupcióra, hogy az iratkozó fiatal valóban a neki leginkább megfelelő karra jut-e be, és maguk a karok is a legjobb hallgatókat kapják-e meg.
Az egységesített felvételi rendszerben is idejekorán ismertetik a hallgatókkal, hogy milyen teszteket kell kitöltsenek a meghatározott karokra való bejutáshoz. Ezek közül a tesztek közül fogják kiválasztani a megfelelőt vagy megfelelőket, ugyanis a továbbtanulni vágyó fiatal több teszt kitöltésével, megfelelő eredmény felmutatásával esélyt teremt magának arra, hogy iratkozásnál több karra is eséllyel pályázhasson. Ha pl. a pályázó matematikából, fizikából, vegytanból ír felmérőt, eléri, hogy különféle állami egyetemeken több karra is bejuthasson. Ha például kémiai stúdiumokról van szó, a kar kémiai és biológia tesztet követelhet, társadalomtudományok esetén pedig elképzelhető az anyanyelv és az értő olvasás. A visszaélések visszaszorítására az egyetemi felvételizők nem névvel, hanem kóddal szerepelnének a teszteken.
Az elképzelésnek egyelőre sok homályos pontja van, ami feltehetőleg a véleményezés nyomán kikristályosodik. Tény azonban, hogy a bolognai rendszer bevezetésével szükségessé vált a felvételi rendszer módosítása.
