A szakállamtitkár részt vett az „ Anyád nyelvét bízták rád a századok ” elnevezésű színházi bemutatón, amelyet a magyar kultúra napja alkalmából tartottak nemrégiben Budapesten. A rendezvény az Égtájak Iroda hagyományos évadnyitója. Idén Kazinczy Ferenc születésének 250. évfordulóját ünnepeljük, ezért az idei esztendő a magyar nyelv jegyében telik. Gémesi Ferenc et erről kérdeztük.
– Az idei év a magyar nyelv éve. Önnek mit jelent az anyanyelv?
– Az anyanyelv olyan eszköz, ami a legjobban jelzi az összetartozást. Hiszen ha ezen a nyelven beszélünk, akkor világossá válik, hogy függetlenül attól, ki hol, melyik országban él, mégiscsak egy kulturális nyelvi közeghez tartozik.
– A politika részéről is nagyobb figyelmet kap ilyenkor az anyanyelvi kultúra?
– A politikának kettős szerepe van. Az egyik, hogy igyekszik megsegíteni azokat a közösség és értékteremtő műhelyeket, amelyek nyelvi és kulturális szempontból fontos, meghatározó szerepet játszanak. Nyilván nem a politika teremti ezeket a közösségeket, de politikai és anyagi értelemben egyaránt támogatja a létezésüket. A másik fontos szerepe, hogy az anyanyelvet, a kultúrát, a közös magyar kultúrát olyan közösségképző értékként ismerje el, és helyezze el a maga politikai stratégiájában, ami lehetővé teszi, hogy nem politikai eszközökkel is a kulturális nemzet, az együvé tartozás kifejezhető legyen, anélkül, hogy más nemzeteket sértenénk.
– Mit fognak önök tenni azért, hogy ez a közös nemzeti kultúra tényleg egységet jelentsen?
– 2007. óta megrendezzük a Biennálét. Amikor augusztus 20-ához kapcsolódva bemutatkozhatnak azok a külhoni magyar művészek, kulturális szereplők, akik egy adott magyar közösség legjobbjai. Ez arra is lehetőséget ad, hogy ne csak egyetlen alkalommal jelenjenek meg Budapesten, hanem az egész folyamatban megtalálják a helyüket. Arra törekszünk, hogy megszűnjenek végre azok a mesterséges elválasztó vonalak, amelyek a magyarországi magyar kultúra meg a külhoni magyar kultúra között fennállnak, akár szervezeti értelemben is. Ezért én kifejezetten rossznak tartom, ha kétfajta színházi találkozó, vagy kétféle filmbemutató van. Mivel egységes a magyar nyelv és a magyar kultúra, ezért nem lehet kirekeszteni a külhoni magyar szereplőket sem ezekből a megmérettetésekből és bemutatkozásokból. És akármilyen visszatetszőnek tűnhet, e tekintetben, tehát a szélesebben vett magyar kultúra szempontjából, a legtöbbet az elmúlt években a mindennapi emberek számára az jelenthette, hogy például bizonyos tehetségkutató versenyeken igenis indulhattak, és nyertek is, a határon túlról érkező szereplők. Tudjuk, hogy ez a populárisabb műfaji megmérettetés volt, de üzenetében mégis nagyon fontos szerepe volt.
– Mit gondol, mennyi időre van ahhoz szükség, hogy amit elmondott, a köztudatba is beépüljön?
– Azt látom, hogy a magyar kultúra egysége a klasszikus népi hagyományok tekintetében ma már nem kérdőjeleződik meg. Többé-kevésbé azt tapasztalom, hogy itt már megszűntek a megosztó vonalak. A kortárs művészetek tekintetében azonban nagyon sok a tennivaló. Kevés kortárs magyar szerzőt, művészt ismernek Magyarországon a határon túlról. Ezen belátható időn belül változtatni kell. Meg kell teremteni azokat a lehetőségeket, ahol bemutatkozhatnak. Ezért jeleztem a beszélgetésünk elején, hogy a Biennále kifejezetten arra szolgál, hogy kortárs magyar szerzők is be tudjanak mutatkozni.
– Hogy érezte magát ezen a mai színházi esten? Tetszett a műsor?
– Igen. Azt gondolom, nagyon jól megmutatta azokat a színeket, hangulatokat, amelyeket a határon túl különböző rendezvényeken láthatunk. Fontosnak tartom, hogy ne csak az anyaország és egy adott régió kapcsolata erősödjön, hanem a különböző határon túli közösségek közötti kapcsolat is. Ebből a szempontból is jelentős, hogy itt a teljes Kárpát-medencei magyar kultúra jelen volt. Idén azt tervezzük, hogy a Biennále új elemmel bővül. Meg szeretnénk mutatni a szerbiai és a magyarországi magyarok kulturális értékeit Szerbiában is. A Biennále fontos állomásai megjelennek Belgrádban és Dél-Szerbiában is. Nem elég csak azt gondolni, hogy ismerik a vajdasági magyarok eredményeit és értékeit, hogy elismerik és elfogadják Szerbia-szerte. Nekünk az is feladatunk, hogy a magyar kultúrát, és benne a vajdasági magyarság kulturális értékeit, megmutassuk másoknak is. Most például a szerbeknek.
