A budapesti 2B Galériában december 22-ig látogatható a Bori notesz története című kiállítás, amelyen Radnóti Miklós szerbiai kényszermunkatábort és az onnan induló halálmenet történetét elmesélő notesz alapján, Aleksandar Zograf (polgári nevén Saša Rakezić) azonos című képregényének oldalait bemutató kiállítás.
A képregény olyan történeteket, emberi sorsokat ábrázol a bori kényszermunkatábor-komplexumból és Radnóti életének utolsó útjáról, amiről a középiskolás irodalomórák nem, vagy alig ejtenek szót.
– A rajzolt képek a valóságba, közelebbről a holokauszt pusztítással teli valóságába helyezik a Bori notesz történetét. Így a versek is új megvilágításba kerülhetnek, ha újraolvassuk őket – írja a 444.hu.
A képregény egyik kockájából az is kiderül, hogyan sikerült megszereznie a jegyzetfüzetet, illetve a a költő Razglednica (4) című versének alapjául szolgáló tragikus jelenetet is ábrázolja.
Az erőltetett menet során, Szivác település közelében egy csapat német katona a munkaszolgálatosok minden maradék értékét elvette. Lorsi Miklós, egy zenész azonban nem akarta átadni a hátára erősített hegedűjét. Radnóti és egy másik fogoly tartotta Lorsit, miközben őt lelőtték az ellenállásért. Radnóti a verset egy gyógyszeres fiola címkéjére írta fel, amit később ragasztott bele a noteszba:
„Mellézuhantam, átfordult a teste / s feszes volt már, mint húr, ha pattan. / Tarkólövés. - Így végzed hát te is, - / súgtam magamnak, - csak feküdj nyugodtan. / Halált virágzik most a türelem. - / Der springt noch auf, - hangzott fölöttem. / Sárral kevert vér száradt fülemen.”
A vers megírását követően nem sokkal a költőt is utolérte a halál. A német katonák a háború keleti frontjának összeomlása elől menekülve úgynevezett halálmeneteket indítottak a Harmadik Birodalom törzsterületei felé. Radnóti menetoszlopa 1944. szeptember 17-én indult gyalog a bori kényszermunkatáborból.
A képregény szövege szerint november 9-én 22 munkaszolgálatos, köztük Radnóti a végkimerülés szélére került Magyarország nyugati határának közelében, Abdánál.
Bor közelében egyébként egy a második világháborús munkatáborok áldozataira emlékező emlékközpontot szándékoznak állítani és Zograf ezzel kapcsolatban kéréssel fordul a közönség felé: ha van valakinek olyan családi dokumentuma, ami a bori munkatáborokhoz kötődik, és felajánlaná a készülő emlékközpont munkájának segítésére, akkor keresse fel Böröcz Lászlót, a 2B Galéria vezetőjét, aki eljuttatja neki azokat, ő pedig elviszi az emlékközpontnak. Böröcz elérhető a 2bgaleria@gmail.com ímélcímen.
