A Magyar Nemzeti Tanács pénzügyi támogatásának köszönhetően és a magyar egyetemi oktatók segítségével lehetővé válik a magyar nyelvű oktatási tevékenység megerősítése és bizonyos tekintetben intézményesítése is az Újvidéki Egyetem Jogi Karán – értesülhettek olvasóink dr. Korhecz Tamás hétvégi naplójegyzetéből. A történet, amely az MNT elnöke szerint közösségünk szívósságáról tanúskodik, felborzolta a kedélyeket; az egyetem rektora és a kar dékánja is értetlenül áll az eset előtt, mondván, velük erről senki nem konzultált. Ráadásul a kétségtelenül jó szándék vezérelte, de sután tálalt kezdeményezés az eddig is létező magyar nyelvű szakkurzusok megtartását is veszélyeztetheti, és azokat hozza kellemetlen helyzetbe, akiket segíteni kíván.
Mint azt Korhecz is említette naplójában, dr. Szalma József akadémikus, egyetemi tanár az a személy, aki már évtizedek óta gondozza a Jogi Karon a magyar nyelvű oktatást, és habár ma már korántsem hallgathatnak a magyar hallgatók tíz tantárgyat anyanyelvükön, mint a nyolcvanas évek végével bezárólag, mégis volt, aki a „lángot megőrizze”.
Szalma professzor a Magyar Szó megkeresésére elmondta, hogy az MNT pénzügyi támogatása, habár örvendetes odafigyelésről tanúskodik, mérföldkőnek mégsem nevezhető. Ő és kollégái eddig is megtartották a kötelmi jog, a római jog és a nemzetközi magánjog magyar nyelvű kurzusait, illetve konzultációit az érdeklődőknek, és ezt a jövőben is folytatnák, függetlenül attól, hogy ezt külön honorálja-e valaki vagy sem.
A professzorral folytatott beszélgetésünk során megtudtuk, hogy a szóban forgó kurzusokat hivatalosan konzultációkként kezelték, de mivel a tanterem is adott volt, senki nem csinált belőle ügyet, hogy a konzultációs időpontokban előadásokat vagy gyakorlatokat tartottak magyar nyelven. A rektorhelyettes és a dékán sajtóban megjelent reagálását követően azonban veszélybe kerülhet az is, amit eddig sikerült elérni – vélekedett Szalma professzor.
Ranko Keča, a Jogi Kar dékánja és Milan Simić, az Újvidéki Egyetem oktatási rektorhelyettese ugyanis egyaránt úgy vélekedtek, hogy magyar nyelvű kurzusok bevezetéséről csakis az intézmény szervei dönthetnek, ezen tantárgyak programjait pedig előbb akkreditálni kellene. Szalma József ezzel nem ért egyet:
– Akkreditációra szerintem nincs szükség, hiszen az említett tantárgyak, programjaikkal együtt, már akkreditáltak. Ha van olyan szakemberünk, márpedig van, aki ezeket megfelelő szinten elő tudja adni magyar nyelven, akkor nincs szükség újbóli akkreditációra – vélekedett a professzor, aki megjegyezte, hogy az egész kavarodás miatt az oktatók és a hallgatók kerülnek kellemetlen helyzetbe: – Mit mondok ma délután a hallgatóknak, lehet-e magyar kurzusokra járni? A rektorhelyettes azt mondja, hogy nem szabad, az MNT azt mondja, hogy szabad.
A magyar nyelvű oktatás elősegítéséről az MNT a Vajdasági Magyar Tudományos Társasággal kötött együttműködési szerződést, és nem a Jogi Karral. Ez okozta valójában az egyetemi vezetők felháborodását, mert ezt a gesztust az egyetem autonómiájába való beavatkozásként értékelték. Dr. Szalma, aki a VMTT elnöke is egyben, elmondta, aláírta a részére megküldött szerződést, bár jobbnak tartotta volna, ha előzetesen leülnek az érdekelt felek, és konzultálnak.
– A szerződés megkötését megelőzően kértem, hogy üljünk le Korheczcel, beszéljük meg a sorrendtartást és a teendőket. Korhecz titkárnője azonban jelezte, hogy erre nincs szükség, mert ezt sürgősen el akarják intézni, támogatni kívánják az oktatást, és a VMTT-vel kívánnak szerződni. Én azt mondtam, hogy lépjenek a Jogi Kar felé is. Nem érzem magam kompetensnek, hogy én szaladgáljak ez ügyben a rektortól a dékánig – nyilatkozta a professzor, hozzátéve, hogy ha a szerződéskötést megelőzően leültek volna, elkerülhetőek lettek volna ezek a bonyodalmak.
AZ MNT KÖZLEMÉNYE
Félreértelmezték a szöveget
A Magyar Nemzeti Tanácsot igazán meglepte és felháborította bizonyos befolyásos médiumok írása Dr. Korhecz Tamás, a „Tanács elnökének nyilatkozata” kapcsán az újvidéki Jogi Karon állítólag megszervezendő magyar nyelvű oktatásról. A médiumok úgy jelentettek meg önkényesen kiválasztott részeket a Tanács elnökének a Magyar Szó napilapban közölt „blogjából”, hogy e kérdésekről helyes információért előzetesen megkérdezték volna a Tanácsot. Az elnök szerzői szövege nem volt az újvidéki Jogi Karon történő magyar nyelvű oktatás bevezetésének hivatalos bejelentése – ahogyan azt sokan értelmezték, hanem a szerző meg akart osztani egy információt a Magyar Szó olvasóival a Vajdasági Magyar Tudományos Társaság és a Tanács között kötött együttműködési megállapodásról – áll az MNT hivatalának közleményében.
Az említett megállapodás értelmében a Magyar Nemzeti Tanács pénzeszközöket biztosít magyar nyelvű konzultációk (és nem gyakorlatok, előadások vagy vizsgák) megtartására a Tudományos Társaság tagjai által, melyeken az újvidéki Jogi Kar hallgatói önkéntesen, térítésmentesen vehetnek részt saját nyelvi készségeik fejlesztése céljából a jogi szakterminológia terén.
A napilapok bizonyos cikkei – és nem a Tanács elnökének eredeti szövege – negatív visszhangra leltek a közvéleményben, téves képet festve a szándékunkról és a projektumról általában, valamint kárt okoztak mind a Magyar Nemzeti Tanács tekintélyének, mind az újvidéki Jogi Kar bizonyos előadóinak. Mindezzel egy időben azonban fenntartások nélkül kijelentjük, hogy a Magyar Nemzeti Tanács kész párbeszédet folytatni az Újvidéki Egyetem és a Jogi Kar vezetőivel a magyar nyelvű oktatás különféle új, intézményesített formáinak előremozdításáról, a hatályos jogszabályokkal összhangban – áll az MNT közleményében.
Az újvidéki egyetemisták szövetsége és az újvidéki Jogi Kar hallgatóinak szövetsége kedd esti összejövetelén valótlannak nevezték Korhecz Tamásnak, az MNT elnökének állítását, miszerint az 1990-es évek elején több magyar előadót, tanárt és tanársegédet is elüldöztek az egyetemről.
Együttes közleményükben Korhecz állításait „rágalomnak” minősítették, amelynek valótlanságáról mindenki meggyőződhet, aki megnézi az oktatók névsorát a Jogi Kar honlapján.
Korhecz néhány nappal ezelőtt jelentette ki, hogy a kilencvenes évek elején a ,,nagyszerb ideológia” hatására sok magyar oktatót ,,elüldöztek” az egyetemről. Ugyanakkor bejelentette, ismét megkezdik a magyar nyelvű oktatást az Újvidéki Egyetem Jogi karán, amely a nyolcvanas években is működött.
Az egyetemista szervezetek tagadják Korhecz azon kijelentését is, hogy a magyar egyetemisták száma ,,megtizedelődött” volna.
„Nem felel meg a valóságnak, hogy a magyar nemzetiségű hallgatók száma alacsonyabb a korábbi évekhez képest” – áll a közleményében. Véleményük szerint Korhecz megpróbálja ,,az előttünk álló választások politikai kampánycéljaira” felhasználni a magyar nemzetiségű hallgatókat és oktatókat.
A közlemény szerint Korhecz kijelentésének indítékai között szerepelhet nagy valószínűséggel az is, hogy egy magánegyetem jogi karán ad elő, éppen ezért ,,ez támadás az állami felsőoktatás ellen is” – szögezték le. (Beta)
