A szabadkai Tito Központ felemelte a szavát a hetedikes és a nyolcadikos történelemkönyvek ellen, ugyanis a civil szervezet tagjainak véleménye szerint elferdített igazságokat, illetve hamis állításokat tartalmaznak. Véleményüket pedig egy szakelemzéssel támasztják alá, és követelik, hogy vonják be ezeket a történelemkönyveket, helyettesítsék a hamis állításokat valós tényekkel, illetve egy független oktatási szerv vizsgálja felül nemcsak ezek, hanem a középiskolák történelemkönyveinek nevelői üzenetét.
– A múlt héten közvitát tartottunk, ahol nyilvánosság elé tártuk a hetedikes és nyolcadikos történelemkönyv analízisének eredményeit, amit történelemtanárok, egyetemi hallgatók végeztek el – hallottuk Olajos Nagy Miklóstól, a Tito Központ szabadkai szervezetének elnökétől, majd hozzátette: – Véleményünk szerint a történelemkönyveknek nem azon kellene alapulniuk, hogy éppen ki van hatalmon, illetve ki a Tankönyvkiadó Intézet igazgatója – mondta. Rámutatott, hogy a Tankönyvkiadó Intézet igazgatója, Radoš Ljušić nyilvánosan példaképének Dimitrije Ljotićot (a Zbor nacionalista – jobboldali jugoszláv népi megmozdulás megalapítója, aki tevékenységeivel a kommunizmus ellen harcolt) tartotta.
– A történelemkönyvekben hamis állítások vannak. Például a nyolcadikos könyvben azt írják le, hogy a második világháborúban a partizánok és a csetnikek egymással küzdöttek, amit a partizánok hatalomra jutásukhoz használtak ki, és egyáltalán nem említi a könyv az antifasiszta harcot. Valamint azt állítja a könyv, hogy a katolikus egyház a fasiszták oldalán állt, kihagyva a ferenceseket, akik a fasiszták ellen voltak. Vagy: a holokausztot csak hat mondatban említi. Egy szó sem esik arról, hogy a szocialista időszakban egyenlőség volt az oktatásban, a munkahelyen, a művelődésben, a nyelvhasználatban, vagy az írásban. Azt meg sem említik, hogy számos alkalommal jártak Vajdaságban külföldi küldöttségek, ugyanis Jugoszlávia mintaközösségnek számított Európa számára. Persze ez nem azt jelenti, hogy nem voltak hibák, és ezekről is beszélni kell – magyarázta Olajos Nagy Miklós, majd elmondta, hogy például a Szabadkán történtek okait is fel kellene tárni.
– Szabadkáról 4 ezer zsidót deportáltak, erre is fényt kell deríteni, hogy miért nem tanúsított a város nagyobb ellenállást, amikor ez történt – emelte ki Olajos Nagy Miklós, majd hozzátette, minden oldalról meg kell közelíteni ezeket az eseményeket és objektíven kell bemutatni a történelmi tényeket.
Követelésüket, miszerint vonják be a történelemkönyveket, elküldték az oktatási minisztériumba, a tartományi oktatási titkársághoz, az Észak-bácskai körzet Oktatási Tanácsának, illetve Szabadka Városi Tanácsához is.
