„A tudomány még soha nem volt ilyen messze a hétköznapi embertől. Még soha nem volt ennyire nehéz eldönteni a tudomány helyét és felelősségét. Még soha nem volt ennyire bizakodó és mégis bizonytalan a tudománnyal kapcsolatos gondolkodás. Még soha nem volt ennyire zavaros; mit várunk és mit remélünk a tudománytól, hogy mekkora szerepet szánnak neki, és mit kívánnak tőle” – összegezte a tudós világot is foglalkoztató dilemmákat tegnap Budapesten, a Magyar Tudományos Akadémián Pálinkás József. Az MTA elnöke a Magyar Tudomány Ünnepe rendezvénysor
„A tudománynak ma meg kell mutatnia, hogy nem elsősorban eszköz, hanem látásmód és nyelv: a világ megismerésének, a világ felfedezésének útja” – emelte ki Pálinkás József, hangsúlyozva: az idei tudomány ünnepe a felfedező tudományról szól. „A felfedező kutatások az eredeti, nagy felismerések, az innováció kultúrájának megteremtői, nem kevesebb múlhat rajtuk, mint a tudás, a társadalmi és gazdasági működés jövője” – szögezte le az MTA elnöke, aki szerint a tudomány ünnepének idei legfontosabb feladata tisztázni azokat a fogalmakat és értékeket, amelyek saját jövőjét és felelősségét is meghatározzák. „A tudomány elsősorban lehetőség. Nem nyújt gyorssegélyt, és nem ad mindig egyértelmű választ” – figyelmeztetett Pálinkás József, hozzátéve: fontos látni, hogy a tudomány nem a gazdaság, nem a politika és nem a jog nyelvén beszél, hanem az aprólékos, pontos, lehetőleg érdekmentes és tárgyilagos, de legfőképpen felelős megismerés nyelvén. „A tudomány nem független a változó körülményektől: saját művelőitől, a kor társadalmától, amelyben helyét keresi, a történelemtől, amely céljaiba nem egyszer beleavatkozik. De nem lehet független az állandó értékektől sem: az erkölcstől, az igazság és a szolgálat szeretetétől, a szembenézéstől” – emlékeztetett az akadémikus, aki szerint a tudomány „nem ígéret, hanem olyan erőforrás, amely, ha tudja helyét és felelősségét, a közjót szolgálja”.
A Magyar Tudomány Ünnepe idei programjai az egyes tudományterületek felfedező kutatásainak célját, körülményeit, fontosságát és eredményeit hangsúlyozzák. A tudományos eseményfolyam fővárosi és vidéki programjain világhírű magyar kutatók mutatják be kutatási eredményeiket. A Magyar Tudomány Ünnepe az idén szorosan kapcsolódik a Szentágothai János-emlékévhez, amelynek programjaival a magyar tudós közösség a magyar tudomány száz éve született, nemzetközileg is elismert alakja, az iskolateremtő agykutató élete és tudományos munkája előtt tiszteleg.
Az MTA 1997-től ünnepli a magyar tudomány napját. Az Országgyűlés 2003-ban nyilvánította hivatalosan a magyar tudomány ünnepévé november 3-át, azt a napot, amelyen 1825-ben Széchenyi István birtokainak éves jövedelmét ajánlotta fel a tudós társaság megalapítására.
