A zentai Bolyai és a szabadkai Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnáziumok társalapítójává vált a Magyar Nemzeti Tanács, az erről szóló szerződést kedden írta alá dr. Bojan Pajtić tartományi kormányfő és dr. Korhecz Tamás, az MNT elnöke.
– Ezzel a szerződéssel feltettük az i-re a pontot, amikor a Bolyai és a Kosztolányi tehetséggondozó gimnáziumokról van szó, magyarán az állam mellett a Magyar Nemzeti Tanács is megjelenik, mint ezeknek az intézményeknek az alapítója. Ezek az alapítói jogok lehetőséget biztosítanak arra, hogy kedvezően befolyásoljuk az intézmények a működését. Az intézmények számára ez egy erkölcsi, anyagi és gyakorlatilag politikai biztonságot is jelent, hiszen nincsenek teljes mértékben kiszolgáltatva az állam változó politikai hangulatának, illetve a változó politikának, hanem a nemzeti tanácson keresztül egy folyamatos magyar érdekvédelemnek lesznek a részei – nyilatkozta lapunknak Korhecz Tamás.
–A Magyar Nemzeti Tanács beleegyezése nélkül nem lehet tehát új oktatási profilt nyitni ezekben az intézményekben, nem változtatható meg a neve, a székhelye, a tevékenysége sem az intézményeknek, nem válhatnak kétnyelvűvé ezek az intézmények – fűzte hozzá.
Bojan Pajtić szerint ezzel a tettével is azt bizonyítja a tartományi kormány, hogy az európai mércéknél is magasabbra képes tenni a lécet. – Büszkék vagyunk arra, hogy ápolni tudjuk a multikulturalizmus koncepcióját, hiszen továbbra is egyetlen régió vagyunk Európában hat hivatalos nyelvvel. Hisszük, hogy az alapítói jogok részbeni átruházásával újabb lépést teszünk a nemzeti közösségek jogainak érvényesítésében. Nem vitás, hogy senki sem fogja jobban megfogalmazni a szükségleteit, mint maga az érintett nemzeti közösség. Ne legyen sem az állam, sem a többségi nemzet mindennek a megmondhatója, hanem a prioritásokról döntsön az érintett közösség – mondta újságírók gyűrűjében.
A következő időszakban egyébként összesen 41 oktatási, vagy kulturális intézmény társalapítói jogait veszi át az MNT.
– Azt szeretnénk bebizonyítani, hogy a tanács képes jól gondoskodni ezekről az intézményekről, hogy szívügye a magyar kultúra és oktatás, és az is, hogy ezek jól, törvényesen működjenek, hozzájáruljanak a közösség hosszú távú megmaradásához. Ezt nem a hatalmunk kiterjesztéseként éljük meg, hanem a felelősségtudatunk okán, mert úgy érezzük, hogy ettől kezdve a magyarság országos választott önkormányzata nem háríthatja másra a felelősséget, hanem a feladatvállalással a felelősséget is magára vállalja – mondta a tanács elnöke. – Az MNT pótköltségvetésében külön tételként szerepelnek a kiemelt oktatási intézmények, a héten jelenik meg az idevágó pályázat. Tehát egyfajta anyagi biztonságot, pontosabban anyagi többletet is kívánunk adni az intézményeknek, noha hangsúlyozom, nem az anyagi kötelezettségvállaláson van a hangsúly, mert az állami költségvetésben ezek az intézmények továbbra is szerepelnek. Mi ezt nem vállaltuk át, mi a többletet kívánjuk nyújtani. Tehát a tartomány nem szűnt meg alapítója lenni ezeknek az intézményeknek, hanem az MNT társult hozzá, vagyis egyforma arányban alapítói ennek a két intézménynek, ezért beszélünk társalapítói jogokról.
Ezen kívül a két intézményen kívül további 39 vajdasági általános iskola és középiskola esetében várható, hogy az MNT társalapító lesz. Húsz iskola esetében már megkezdték a tárgyalást a köztársasági oktatásügyi minisztériumban, mert ezeknek a köztársaság az alapítója, remények szerint az év végéig ezen iskolák túlnyomó többségében megtörténik a társalapítói jogok átruházása a nemzeti tanácsra.
Varga Anikó, a szabadkai oktatási intézmény vezetője abban reménykedik, hogy a speciális gondokkal küszködő tehetséggondozó gimnáziumok mögé áll egy szervezet, és a gondokat közvetlenül ismerve eredményesebben tudja majd képviselni az érdekeiket. – Ezek az intézmények nem igazán illenek bele a szerbiai oktatási rendszerbe – mondta. – Ezeket a speciális dolgokat néha nagyon nehéz kezelni, és iskolánk fennállásának nyolc éve alatt mindig kísértettek bennünket, viszont megoldást nem találtunk rájuk.
