„A vajdasági magyar irodalom halott!” E mondat valamikor a ’90-es évek első felében hangzott el először, amikor a fiatal középkorosztályba sorolható íróink jelentős része a háború forgatagában külföldre, többnyire Magyarországra távozott. Sokan felszisszentek a kijelentés hallatán, az ellenkezőjét bizonygatva, és – valljuk be – nem minden alap nélkül, hiszen egyfelől nem ment mindenki el, másfelől, aki el is ment, stílusjegyeit, témaköreit tekintve valamilyen formában megtartotta kötődését ehhez a tájhoz, miliőhöz. A ’90-es évek második felében felnőtt, majd a 2000-es években megizmosodott egy írói nemzedék, amely díjakkal, elismerésekkel bizonyította létjogosultságát, és amelynek művei zömében legnagyobb kiadónknál, a Forumnál és a kimondottan a kortárs vajdasági magyar szépirodalomra fókuszáló zEtnánál látnak napvilágot. Ez utóbbi kiadó a vajdasági magyar könyvkiadás-támogatási rendszer egyik alappillérének számító Bethlen Gábor Alap (BGA) legutóbbi pályázatán 0 forintot kapott.
A Beszédes István vezette, zentai székhelyű zEtna Kiadó 2002 óta foglalkozik könyvkiadással, de internetes folyóiratként már 1999 óta létezik. Az elmúlt tíz év során több mint hatvan címszót valósított meg ez a nonprofit kiadó, és – mint ahogy azt Beszédes állítja – az elmúlt 5–6 évre visszamenőleg volt egy bizonyos folytonosság, viszonylagos állandóság az anyaországi támogatás tekintetében, egészen a tavalyi évig, amikor a két pályázati kiírás egyikén egyetlen forintot sem ítéltek meg a kiadónak, és ugyanígy jártak az idei egyetlen, könyvkiadás-támogatásra kiírt pályázaton.
Beszédes István, állítja, nem tudja, ki hozta meg a döntést, de az számára nyilvánvaló, hogy vagy szándékos mellőzés áll a háttérben, vagy valaki(k)nek a tudatlansága játszhatott szerepet, hiszen egy 60 könyvből álló kiadói termésnek mégiscsak jelentenie kellene valamit.
A kiadó egyébként egy 10 címszavas programhoz kért 4,2 millió forintos támogatást az alaptól. Kivétel nélkül kortárs vajdasági magyar írók meglevő kéziratairól van szó. Így aztán Tóbiás Krisztián, Csík Mónika, Nagy Abonyi Árpád, Sinkovits Péter, Bozsik Péter, Ladányi István, Radics Viktória, Szögi Csaba, Szegedi Szabó Béla és egy prózaantológia megjelenése vált kérdésessé.
A zEtna szerkesztőjétől megtudtuk, hogy a tartományi művelődési titkárságtól kapott támogatásból az idén még két műfordítás-kötet kiadására van pénzük, de a fentebb említett szerzők műveit valószínűleg nem fogják tudni kiadni a jövő év közepéig (tehát a budapesti Könyvhétig), ahogy tervezték, mert nincs miből.
A TÁMOGATÁS HASZNOSULÁSA
A zEtna mellett három könyvkiadónk, illetve könyvkiadással is foglalkozó szervezetünk van, amelynek profiljában szerepel a kortárs vajdasági magyar szépirodalom megjelentetése: az újvidéki Forum, a szabadkai Életjel és a zentai Vajdasági Magyar Művelődési Intézet (VMMI). Ezek közül egyedül a Forum az, amely nagyobb figyelmet szentel a kortárs szépirodalomnak, de a Bethlen-támogatás könyvkiadásra vonatkozó részének csak egyötödét fordítják erre a célra. Legnagyobb kiadónk öt könyvre, valamint a Híd és Létünk folyóiratok megjelentetésére kért összesen 5 millió forintos támogatást az alaptól, és meg is kapta ezt az összeget. Németh Ferenc, a Forum igazgató-főszerkesztője lapunknak elmondta, hogy az elmúlt évek során akár 10–15 kötet megjelentetését is magyarországi pénzekből sikerült finanszírozni, ám az idén – mivel a folyóirat-kiadás is egy kalapba került a könyvkiadással – csupán öt könyv pályáztatását látták reálisnak. A BGA-nak köszönhetően lát napvilágot még az idén Jung Károly folklórtémákkal foglalkozó tanulmánykötete, Farkas Zsuzsa publicisztikai írásainak gyűjteménye, Uri Ferenc helytörténeti műve, Burány Nándor regénye (az egyetlen, amely a kortárs vajdasági magyar irodalomba sorolható), valamint 2012-re csúszik át Szenteleky Kornél kötetbe foglalt irodalmi levelezése.
Az Életjel a kért mintegy 2 millió forint helyett 1,5 milliót kapott a BGA pályázatán. Dévavári Beszédes Valéria, a kiadó vezetője lapunknak elmondta, ebből az összegből születhet meg a vajdasági költők 1928-ban megjelent antológiájának, a Kévének a reprint kiadása, Fekete J. József esszékötete, Hózsa Éva tanulmánykötete, egy német nyelvű, 19. századi helytörténeti kiadvány magyar fordítása, valamint Raffai Éva nyelvészeti tanulmányokat tartalmazó könyve.
A VMMI a 2011/2012-es kiadói programjára kért résztámogatást a BGA pályázatán. A kért 5 millió forint felét ítélték meg a pályázónak. Mint azt Hajnal Jenőtől, az intézet igazgatójától megtudtunk, 12 könyv megjelentetéséhez kérték a magyarországi támogatást, ezek egyike, a Szegedi-Szabó Béla színműveit tartalmazó kötet tekinthető kortárs vajdasági magyar szépirodalomnak. Ezenkívül terveztek még egy Adyt népszerűsítő magyar–szerb kiadványt, két anekdotagyűjteményt, továbbá művelődéstörténeti kiadványokat és a kisebbségi létet vizsgáló értekezéseket.
KORTÁRS VAJDASÁGI MAGYAR SZÉPIRODALMI DEFICIT
Ha az említett kiadók teljes 2011. évi termését, a megjelent és tervezett köteteket vesszük górcső alá, a kortárs vajdasági magyar szépirodalom akkor sem áll kifejezetten jól az egyéb műfajú és besorolású kötetekhez viszonyítva.
Egyedül a zEtna képez kivételt, hiszen a magyarországi támogatás híján is az idén kiadott vagy kiadás előtt álló hét kötet több mint fele, azaz négy sorolható ebbe a kategóriába, illetve részben a Makropolisz 2. című prózaantológia. Az Életjel idei nyolc címszava közül csak a már említett Fekete J. József-esszékötet tekinthető a kortárs szépirodalom határmezsgyéjén mozgó műnek, és bizonyos értelemben Krekity Olga, az év első felében megjelent, kortárs magyar írókkal készült interjúkötete érintkezik vizsgálatunk tárgyával. A Forum az idén 29 kötet kiadását tervezte, melyek zöme természetesen már megjelent. Ezek közül Terék Anna és Bogdán József verskötete, Csík Mónika, Lovra Éva és Mérey Katalin (újrakiadott) prózakötete, Tolnai Ottó és Burány Nándor regénye, Kubát Gábor novellákat és tárcákat tartalmazó könyve, valamint a gyermekirodalomhoz sorolható Takács Ilona-, Balogh István- és Bogdán József-kötet tartozik a kortárs vajdasági magyar irodalom körébe. Szám szerint tehát 11. A VMMI gondozásában 6, társkiadásban pedig 3 kötet jelent meg eddig, az év végéig pedig további három kiadvány várható. Ezek közül a kötetek közül egy sem tartozik a vizsgált kategóriába, a Szegedi-Szabó Béla színműveit tartalmazó, Bethlen-támogatásban részesült kötet megjelenése pedig 2012-ben várható.
A tervek szerint 2012-ben két alkalommal is lehet majd pályázni
A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Nemzetpolitikai Államtitkárságának háttérintézménye, így a BGA Zrt. tevékenységével, terveivel kapcsolatos kérdésekre e testülettől kértünk és kaptunk válaszokat.
A tavalyi, átmenetinek is tekinthető év után az idén már teljes egészében a BGA Zrt. kezeli a határon túli támogatásokat. Arra a kérdésre, hogy a Nemzetpolitikai Államtitkárságnak milyen tapasztalatai vannak, hogyan sikerül eleget tenni az elvárásoknak, a következő választ kaptuk: a 2010. évi választásokat követően az új Kormány a nemzetpolitikában is átfogó szervezeti-strukturális és tartalmi jellegű változásokat fogalmazott meg. Ennek következményeképp megszületett a 2010. évi CLXXXII. törvény a Bethlen Gábor Alapról. Az Alap forrásait kezelő Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. cégbejegyzése 2011. április 18-án történt meg. Így a 2011. évben a határon túli célokat szolgáló források rendszerszerű felhasználása csak részlegesen valósulhat, valósulhatott meg egységes keretek között. Az év első négy hónapjában a KIM kormányhatározatokkal biztosította az egyedi kérelmek támogatását. A Bethlen Gábor Alapkezelő Zrt. megalakulásától Bizottság dönt az egyedi kérelmek támogatásáról.
2011 átmeneti évnek tekinthető, hiszen a cégbejegyzés időpontja és az új támogatási struktúra kialakítása csak a második negyedévtől tette lehetővé a határon túli támogatások egységes szerkezetben való kezelését. 2011 harmadik negyedévétől kezdődően a határon túli támogatások célba juttatása felgyorsult. „Legkésőbb az év végéig sikerül eleget tennünk az elvárásoknak” – hangsúlyozták az Államtitkárság munkatársai.
Arra a kérdésre, hogy hogyan és milyen kritériumok alapján dönt a BGA Zrt. 13 milliárd forint elosztásáról, hogy vannak-e előzetes döntési javaslattevők, vagy minden egyes pályázatról közvetlenül az Alapkezelő hozza-e meg a határozatot, a Nemzetpolitikai Államtitkárságon a következőket tudtuk meg: az Alap működését – a Magyar Állandó Értekezlet elvi iránymutatásai alapján – háromtagú bizottság irányítja. A bizottság dönt a pályázati keretekről, és a pályázatok után fennmaradt támogatásrész felhasználásáról is. A bizottság tagja Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes, dr. Gál András Levente közigazgatási államtitkár és Répás Zsuzsanna nemzetpolitikáért felelős helyettes államtitkár.
A nyílt pályázatokról való döntést a bizottság a kollégium döntés-előkészítő javaslatai alapján hozza meg, amelynek feladata, hogy biztosítsa a támogatási célokból eredő szakmai szempontok érvényesülését.
A bizottság a 2011. évi nyílt pályázati forrás mértékét 1,2 milliárd forintban határozta meg, és jóváhagyta azt a pályázati stratégiát, melyet az Alapkezelő – a Kollégium állásfoglalására való figyelemmel – készített el.
Felvetődik a kérdés: a pályázatok elbírálásánál milyen súllyal esik latba, hogy a pályázó a korábbi években kapott-e támogatást, s hogy azzal a támogatással hogyan tudott gazdálkodni? A Nemzetpolitikai Államtitkárságon ezzel kapcsolatban elmondták: a pályázati kiírásban pontosan rögzítettek a feltételek. Eszerint „Nem nyújthatnak be pályázatot: politikai pártok vagy közvetlen politikai tevékenységet folytató szervezetek, profitorientált gazdasági társaságok, és azok az intézmények, szervezetek, amelyeknek a pályázat benyújtásának időpontjában a magyar államháztartás felé lejárt esedékességű, elszámolatlan vagy visszafizetetlen kintlévősége van.”
A korábbi években két alkalommal lehetett pályázni magyar nyelvű könyvek, sajtótermékek megjelentetésére, honlapok, portálok kialakítására/fejlesztésére, nemzeti összetartozást erősítő kiadványok, színházprogramok megvalósítására. Arra a kérdésre, hogy idén lesz-e még egy ilyen pályázat, vagy a június 30-án zárult volt az egyetlen, azt a választ kaptuk, hogy a felsorolt témakörök az idei pályázati kiírásokban is szerepeltek. A korábbi évekhez viszonyítva annyi változás történt, hogy csak egy pályázati kiírás volt, és az idén nem nyújthattak be pályázatot a profitorientált gazdasági társaságok (ez elsősorban a könyvkiadást érintette).
Ugyan még csak most készül a jövő évi költségvetés, de érdekelt bennünket: lehet-e már tudni valamit arról, hogy 2012-ben az Alapkezelő mekkora összeggel gazdálkodhat? A Nemzetpolitikai Államtitkárság tájékoztatása szerint csak decemberben, a költségvetési zárószavazás után lehet erre a kérdésre konkrét választ adni. „Természetesen a tervezésnél minden lehetséges szempontot figyelembe vettünk, amely a határon túli támogatási politika érdekeit szolgálja” – emelték ki az Államtitkárság munkatársai, akik azt is leszögezték: tovább dolgoznak a pályázati rendszer tökéletesítésén. Terveik szerint 2012-ben két alkalommal is lehet majd pályázni. Az igények és javaslatok birtokában születik majd döntés arról, hogy hány pályázati fordulót, milyen szakterületeken, és esetleg régió-specifikusan írnak-e ki. ( s-K)
