A 71. Kanizsai Írótábor pénteken folytatódott a második, programokkal teli nappal, melyek már délelőtt megkezdődtek és az estébe nyúlóan tartottak. Telt ház előtt mutatták be azt a táncszínházi előadást a Cnesa nagyszínpadán, mely János vitézről szólt. A Patyerek Csaba által koreografált és Molnár Róbert rendezésében színpadra vitt előadást a község általános iskolásai számára hozták Magyarkanizsára, és nagy érdeklődés övezte. A 71. Kanizsai Írótábor nem csak az irodalom kedvelőinek és művelőinek szólt kizárólag, hisz több művészeti ágat is beemeltek, melyek minden korosztályt megszólítottak.
Természetesen a hagyományos programok sem maradtak el. Délelőtt a József Attila Könyvtárban az írók egymásnak olvasták fel azokat a rövid szövegeket, amelyeket az írótábor témájára alkotottak, s amely párbeszédre hívta az alkotókat. Az Írótábor központi témája, melyre felfűzték a három nap gondolatait, az Eszmevilágok határán – Háborúban a párbeszéddel volt, és ennek kapcsán ütköztették és hozták egymáshoz közel eltérő és azonos gondolataikat. Verebes Ernő és Lennert Móger Tímea vezették a tanácskozást, melyben elhangzott Verebes részéről, hogy a párbeszéd a megoldás oly sok mindenre, így az irodalomban is. Kifejtette, hogy az Írótábor régi fénye, a patina veszni látszik, ami ellen tenni kell, kiáltani kell! És kiáltásban nem volt hiány, hisz az alkotók: Antalovics Péter, Döme Szabolcs, Hernyák Zsóka, Mészáros Anikó, Bordás Győző, Tari István, Vicei Károly, Horvát Júlia Borbála, dr. Silling István, Vujicsics Marietta, Léphaft Pál (kinek szövegét Vörös Anna tolmácsolta) mind kiáltottak, de nem a szélbe, hanem hangjuknak ereje megfontolandó, de élvezhető mondanivalója is volt. Lennert Móger Tímea a tanácskozás során annak a gondolatának is hangot adott, miszerint az Írótábor programja is tesz a párbeszédért, méghozzá cselekvő módon.
Arról is szó esett, ami majd egy későbbi párbeszéd tárgya is lehet, hogy mikortól datálódik az első írótábor.
A folytatásban délután, a már megszokott környezetben, az új kiadványok bemutatásának helyszínén, az Art Kávézóban olyan időszerű, elsősorban a vajdasági magyaroknak fontos, de mindenki számára érdekes kötetekről beszéltek, melyeket jó hazavinni.
Az Életjel Kiadó gondozásában megjelent dr. Gábrity Molnár Irén: Kutatások metszete (A vajdasági magyarság helyzetelemzése) című kötete kapcsán a szerző Dévavári Beszédes Valériával folytatott beszélgetést, mely nem csak a múltba röpítette a hallgatóságot, hanem arra is rávilágított, hogy a kultúránk megfelelő önszerveződése megtartó erő. Amennyiben tudjuk, hányadán állunk, lehet tervezni is.
A Forum Könyvkiadó Intézet gondozásában megjelent Kupuszinai népviseletek című képes viseletszótár dr. Silling István nevéhez fűződik, aki ahogy fogalmazott, negyvenéves álmát váltotta valóra ennek a könyvnek a megírásával. A szerző és Brenner János között zajlott ízes beszélgetésben a hallgató szinte maga előtt láthatta a népviseletbe öltözött nőket és férfiakat, akik közül, mint megtudtuk, mindössze hárman-négyen vannak Kupuszinán, akik napi szintén magukra öltik a viseletet.
A Vajdasági Magyar Művelődési Intézet gondozásában jelent meg Földön látszik, égen jár – A nap, a hold, a csillagok címmel Resóczki Vázsonyi Csilla és Raffai Judit néprajzi foglalkoztató füzete. Az egyik szerző, Resóczki Vázsonyi Csilla arról beszélgetett Döme Szabolccsal, hogy a műfajilag színes kiadvány elsősorban gyermekeknek szóló, néprajzi értékeket átadó füzet. A Kanyó Ervin által gazdagon illusztrált kötet mondókákat, hiedelmeket, szólásokat, népi megfigyeléseket és népdalokat, továbbá játékos feladatokat is tartalmaz. A hagyománytisztelő családok polcának értékes darabja lehet.
A zEtna kiadványa Sándor Zoltán Apátlanok című kötete, melyről a szerzővel Beszédes István beszélgetett egy jóízűt úgy, hogy közben az írót is közeli ismerősnek érezhettük. A novellák hősei társadalmi kérdésekre reflektálnak úgy, hogy közben erkölcsi vívódásokon esnek át.
A Sziveri János Művészeti Színpadot Kovács Jolánka mutatta be, aki N. Czirok Ferenc Akár szabad szolga című kötetét hozta Magyarkanizsára. Magáról az íróról is beszélt, aki könyvének megjelenése után pár nappal távozott az élők sorából. Alkotásai mindig megélt dolgokról számoltak be, hangja pedig legtöbb versében csendes volt, de élvezhető és elgondolkodtató.
Az Őrzők a strázsán – Egy kiadó egy író eseményt a 71. Kanizsai Írótábor díszvendégével, Bordás Győzővel folytatott beszélgetés követte. Vujicsics Marietta, Sági Varga Kinga és Brenner János az Art Kávézóban folytatott párbeszédet, háború nélkül. Bordás Győző elmondta, hogy már ötven éve tagja az írótábornak, mely alkalmat ad a találkozásra, a színfalak mögött és előtt is, közös hangon szólva.
A pénteki programsorozat a Molnár Tamás Jazz Quartettnek a Regionális Kreatív Műhely próbatermében tartott koncertjével zárult.