A szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Karon tegnap a Tudomány és kommunikáció elnevezésű nemzetközi konferencián 58 kutatási eredményt mutatott be 9 ország 70 szakembere. A rendezvény hagyományosan 3 területet ölelt fel: szélesen értelmezett interdiszciplináris, oktatásmódszertani, valamint az információs és kommunikációs technológia alkalmazását bemutató előadásokat.
Az eseményen Pintér Krekity Valéria, az MTTK dékánja köszöntötte az egybegyűlteket.
– A konferenciákat már hosszú évek óta nagy sikerrel rendezzük meg. A találkozások rendkívül gyümölcsözőek, ugyanis ezeknek köszönhetően már számos szakmai együttműködés, barátság, és közös tudományos munka született meg. Idén immár a 17. nemzetközi tudományos konferenciánkat, a 12. nemzetközi módszertani konferenciánkat és a 10. Információs és kommunikációs technológia az oktatásban elnevezésű konferenciánkat tartjuk meg. A mostani témánk a tudomány és kommunikáció, azaz a digitális forradalomhoz való viszonyunk, annak a kommunikációnkra való hatása, illetve a tudás fogalmának a megváltozása ezeknek az új platformoknak a segítségével.
Felsőoktatási intézményként foglalkoztat bennünket e téma tudományos kutatási téren is, de az oktatás terén is, hiszen nemcsak a kutatások alakulására lehet hatással, hanem az oktatásra, s annak módszertanára is. Ezekre az aspektusokra fókuszálva próbáljuk összegyűjteni, illetve kicserélni tapasztalatainkat a kollégákkal – hangsúlyozta az MTTK dékánja.
A konferencia megnyitóját követően három plenáris előadás következett, ezután pedig szekciókra bontva tartották meg a tanácskozásokat.
A budapesti Bajomi-Lázár Péter médiakutató előadása a Két hálózat. A távírótól az internetig címet kapta. Értekezésében a távíró keletkezéséről, hatásáról és a sajtó iparosodásáról is szót ejtett. A kommunikáció és a tudomány kölcsönhatása apropóján egy történeti kirándulást tett és a kommunikáció technika és a társadalom egymásra hatását vizsgálta.
– Egyik történeti párhuzam az elektronikus forradalom és a digitális forradalom összehasonlítása, vagyis annak a folyamatnak a viszonyítása, ami a 19. század első felében, a 20. század végén és napjainkban történik. Elektronikus forradalomnak a távíró és a telefon forradalmát nevezik, digitális forradalomnak pedig az internet és a mobiltelefon forradalmát.
Ha összevetjük a kettőt azt kell, hogy mondjuk, hogy a távíró hozzásegítette az emberiség tekintélyes részét ahhoz, hogy sokan megbízhatóbb információkhoz jussanak hozzá az újságírók közvetítésével, mégpedig tárgyilagos és megfelelő értelmezési kontextusba helyezett releváns információkkal. Az internet ezzel szemben közvetlenül viszi az emberekhez a tudást, csakhogy ez egy töredékes, jelentés nélküli, kaleidoszkópszerű, dinamikusan változó információhalmaz, és nagyon nehéz belőle zöld ágra vergődni. Ennek érzékeltetésére a Covidot tudnánk felhozni, amikor a nagyközönség jelentős része megfelelő mediálás híján nem volt képes megkülönböztetni a hiteles és a hiteltelen, és egyben hihetetlen információkat – emelte ki dr. Bajomi-Lázár Péter.
A budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Tanító- és Óvóképző Karának egyetemi docense Lénárd András Tamás A digitális világ körülöttünk: a nemrégiben bevezetett digitális kultúra tantárgy jelentősége az alsó tagozaton és a tanítóképzésben című előadását is meghallgathatták az érdeklődők. Az új tantárgyba nagyon hangsúlyosan belekerült a kommunikáció, a digitális szolgáltatások használata és a veszélyforrások elkerülése. A hozzá tartozó könyvek pedig inkább gyakorlatorientáltak, gondolkodásfejlesztő szerepük van, valamint olyan példák találhatók meg benne, amelyek a gyerekek közvetlen környezetéből indulnak ki. A megalkotók célja az volt, hogy a körülöttünk lévő világban a tanulók képesek legyenek hatékonyan megoldani a problémákat.
– Egy nagyon jól összeszedett és valóban a digitális társadalom minden területére kiterjedő kompetenciarendszert vettünk alapul. Az alsó tagozatban mi az információs társadalomban való létezésnek a vonatkozásait szeretnénk megalapozni, majd később fejleszteni azt. Mivel a digitalizáció az élet minden területén jelen van, ezért fontosnak tartottuk, hogy minden tudáselemet valamilyen gyakorlati szituációhoz, problémához kapcsoljunk, és az elméletet csak a legszükségesebb mértékben engedtük be – hangsúlyozta Lénárd András Tamás.
A nemzetközi konferencia keretében Sokszínű iskolakert címmel egy vándorkiállítást is megtekinthettek a jelenlévők Halbritter András tárlatvezetésével.
Nyitókép: A digitális világ kihívásairól tartott előadást Lénárd András Tamás, fotó: Dér Dianna
