A kiállítás a huszadik század elejének két nagy stílusa – a szecesszió, illetve az art deco – és a népművészet találkozását vizsgálja női alkotók sajátos perspektívájából. Olyan meghatározó női művészek nézőpontjából mutatja be a korszakot, mint Lesznai Anna, a Zsolnay nővérek, Mallász Gitta, Undi Mariska, Lukáts Kató vagy Zsindelyné Tüdős Klára, akik mindannyian úttörők voltak a maguk idejében. A tárlat a köz- és magángyűjteményekből kölcsönzött tárgyak mellé a Hagyományok Háza – Magyar Népi Iparművészeti Múzeum tárgyainak bemutatásával új perspektívát kínál a látogatók számára. A kiállítás, amelynek ötletadója és főkurátora dr. Czingel Szilvia, kurátora Üveges Krisztina, június 22-éig látogatható a Hagyományok Háza nyitvatartási idejében.
Fotó: Hrotko Bálint
Fotó: Dusa Gábor
Miért gondolta a Stühmer csokoládé- és bonbonkészítő gyár, hogy csokoládédobozait Lukáts Katóval tervezteti meg, aki kifejezetten magyar népi motívumokkal sajátos stilizált formában készítette el terveit? Hogy találkozott Lesznai Anna a mezőkövesdi népviselettel, és milyen kalandos módon kerültek vissza a munkái az amerikai emigrációja során New Yorkból Hatvanba? Hogyan hatottak a Zsolnay nővérek néprajzi gyűjtései a világhírű Zsolnay-gyár kerámiáinak díszítőművészetére? Melyik ma is működő fővárosi kórház betegszobáit és ma hajléktalanszállóként működő épület belső tereit festette meg Undi Mariska kalotaszegi és mezőkövesdi motívumokkal? Hogyan lett Mallász Gitta a Magyar Állami Népi Együttes jelmeztervezője, és miért kapta meg Tüdős Klárával egyetemben a Világ Igaza kitüntetést? A kiállításban sok izgalmas történet mellett ezekre a kérdésekre is választ kaphatunk.
A kiállított alkotók munkásságának közös pontja, hogy tudatosan fordultak a népművészet kutatása, feldolgozása és megújítása felé. Látásmódjukat, szakmai tevékenységüket izgalmas és reprezentatív tárgyak segítségével eleveníti meg a tárlat, a történetmesélés eszközeivel kibontva életük és a népművészet kapcsolatát.
A művekkel párhuzamosan bemutatják a Hagyományok Háza – Magyar Népi Iparművészeti Múzeum által őrzött tárgyakat is, hogy új perspektívákat kínáljanak a gyűjteményhez, és előtérbe helyezzék az ott megjelenő műalkotásokat, művészeket, témákat.
„Gyűjteményes tárgyaink párbeszédbe lépnek a kiállításhoz más köz- és magángyűjteményekből kölcsönzött művekkel, így a közönség számára is láthatóvá válik a kollekció jelentősége. A kiállítás gyűjteményi fókuszában szintén női alkotók vannak, azok a hímző parasztasszonyok, akik munkásságukkal fontos mérföldköveket raktak le a régi hímzőművészet kutatásában és az új motívumkincs kialakításában. Ilyen volt Király Ilus, Kis Jankó Bori és Csuhai Józsefné (Pólik Erzsébet)” – vallják a kiállítás létrehozói.
TÁRLATVEZETÉSEK IDŐPONTJA:
Február 10., szombat 10:30
Február 29., csütörtök 17:00
Március 21., csütörtök 17:00
Március 23., szombat 10:30
Nyitvatartás: Február 1-jétől június 22-éig kedd–vasárnap 10:00–18:00
A belépőjeggyel a Hagyományok Háza állandó kiállítása, az Illatok, ízek, formák is megtekinthető. További információk: https://hagyomanyokhaza.hu/hu/muzeum/program/szecesszio-art-deconepmuveszet-noi-lelek-nepi-formak
