Sziveri Jánosra emlékeztek vasárnap szülőfalujában, a bánáti Muzslyán. Mellszobránál és a családi házon álló emléktáblára elhelyezték a kegyelet virágát, és verseivel emlékeztek a tragikus sorsú költőre, aki március 25-én töltötte volna be a 68. életévét. 1954-ben született Muzslyán és 1990. február elsején hunyt el Budapesten.
Sziveri Emese szaval (Fotó: Kecskés István)
Az Emléknap Sziveri Emesének, a költő unokájának szavalatával kezdődött Sziveri János mellszobránál, a Petőfi Sándor Magyar Művelődési Egyesület székháza előtt.
– Ezt a szobrot két évvel ezelőtt avattuk föl és nagyon jó érzés, hogy itt van. Ez nekünk kicsit olyan érzés, hogy mintha Sziveri hazatalált volna. Bár, ha belegondolok, ha úgy alakult volna talán, annyi üldöztetés után, nem gondolom, hogy ez lett volna a kívánsága. De valahogy mégis, ha a szoborra nézek, mármint a tekintetére, akkor az olyan, mintha Sziveri betekintene Muzslya központjába, mintha nézne, kicsit csodálkozna, és töprengne, hogy „te jó Isten, ez az a Muzslya, ahol Ő a zsenge ifjúkorát töltötte, ahol fölnőtt?” Hát pedig ez az. Persze, hogy sokat változott. De ugyanakkor, ha arra gondolok, hogy Sziveri üldöztetéseinek, keserveinek tulajdonképpen nincs köze Muzslyához. Mint ahogy Lukácsfalvához se, mert azt is nagyon szerette és sokat kijárt oda gyerekkorában, nagyszüleihez, akkor ez olyan vigasztaló dolog és azt gondolom, hogy nagyon rendben van, hogy itt van ez a szobor – mondta Kovács Jolánka, a Sziveri János Művészeti Színpad elnöke.
A költő családi házának udvarán Ispánovics Endre, a Sziveri János Művészeti Színpad művészeti vezetője mondott méltatást. A Színpad tagjai Sziveri-verseket olvastak fel, majd elhelyezték a kegyelet virágát a ház homlokzatán álló emléktáblára.
– Tudjuk azt, hogy Ő az egész magyarság költője. Már régóta. De, azért mi muzslyaiak úgy vagyunk vele, hogy egy kicsit inkább a miénk, mint a világé. Lehet, hogy ez egy kissé lokálpatrióta hozzáállás, de akkor is engedtessék meg nekünk, hogy ezt így képzeljük. Mert innen indult, itt járt iskolába. És ez nagyon fontos volt további fejlődésében. Nem akarjuk csökkenteni az életének a további stációit. Tudjuk, hogy Temerin is fontos volt, Szabadka is fontos volt, Budapest is fontos volt, Újvidék is. De azért továbbra is úgy tartjuk, hogy a legfontosabb az életében az volt, hogy innen indult és itt kezdte el azt, ami a végén befejezett. Sajnos nagyon korán, 36 éves korában, mondta Ispánovics Endre.
Sziveri János emlékét – három évtizeden keresztül – a Sziveri János Művészeti Színpad őrzi a szülőfalujában. Novemberben lesz két éve, hogy a falu szülöttének mellszobra is van, nemrég pedig a helybeli Szervó Mihály Általános Iskolában – ahová a költő is járt – egy tanterem őrzi az emlékét.
