Újvidéken tegnap a Matica srpskában bemutatták a Nemzeti imádságunk – a Himnusz című kétnyelvű kötetet, amely a Forum Könyvkiadó Intézet és belgrádi Collegium Hungaricum gondozásában jelent meg. A könyv tartalmazza a Himnusz szerb nyelvű fordítását Draginja Ramadanski és Milosevits Péter tollából, valamint magába foglalja dr. Toldi Éva, dr. Andrić Edit, Csőke Márk és dr. Pintér Attila tanulmányait nemzeti imánkról. A kétnyelvű kötet célja, hogy a szerb néppel is megismertesse Himnuszunk tartalmát. Az egybegyűlteket dr. Dragan Stanić, a Matica srpska elnöke köszöntötte. Beszédében kiemelte, a megjelent kötet minden bizonnyal tovább fogja erősíteni a virágzó szerb–magyar kapcsolatokat. Dr. Pintér Attila, Magyarország belgrádi nagykövete szerint a kiadvány hiánypótló.
Fotó: Dávid Csilla
– Napjainkig, a magyaron kívül, összesen huszonhat nyelven látott napvilágot a nemzeti fohászunk fordítása. Az említett huszonhat nyelv között azonban eddig nem szerepelt a szerb nyelv. Tekintettel azonban a kiváló kétoldalú kapcsolatokra, úgy gondoltuk, fontos lenne, ha a Himnuszt lefordítanánk erre nyelvre is, hozzájárulva ezzel a két nép közötti kapcsolatok további mélyítéséhez – mondta a nagykövet.
Pásztor István, a Vajdasági Magyar Szövetség elnöke is részt vett az eseményen.
– Azért tartom fontosnak, hogy a Himnuszról és a Himnusszal kapcsolatos kulturális miliőről ne csak magyarul, hanem szerbül is tudjanak az emberek, mert hozzájárul az egymás megértéséhez. A Himnusz annak az időnek a terméke, amikor nemzeti ébredés korszakát élte meg az emberiség. Ennek megvan a párhuzamos magyar és a szerb olvasata is, melyek földrajzilag, városilag is egybeesnek, ami külön érdekesebbé teszi a kapcsolatokat. Azt gondolom egy olyan terület lefedéséről van szó, amelyik a bizalomépítés és a kölcsönös jobb megértést fogja szolgálni – emelte ki Pásztor István.
Virág Gábor, a Forum Könyvkiadó Intézet igazgatója elmondta, a kiadó az alapításától fogva kiemelkedő feladatának tartja a közvetítést a magyar és a szerb kultúra között.
– A könyv megjelentetésével méginkább hozzájárulunk a magyar és a szerb nép közeledéséhez, illetve egymás megismeréséhez. A Himnusz talán az egyik legfontosabb része a magyar identitásnak, többek között a tartalma miatt is, mivel áttekinti a magyar történelmet. Mindenféleképpen az egyik alapköve annak, hogy bennünket és a kultúránkat, gondolkodásmódunkat meg lehessen ismerni – hangsúlyozta Virág Gábor.
Csőke Márk tanulmánya is helyet kapott a kötetben, ő történelmi szempontból közelítette meg a Himnuszt.
– Egy bevezető tanulmányt írtam a Himnuszról. Fontos kiemelni, hogy a Himnuszunk nemcsak történelmi mű, nemcsak egy isteni fohász, hanem egy politikai üzenetet hordozó költemény is. A szerbeknek nem minden egyértelmű, ami nekünk magyaroknak az, ezért igyekeztem mindent aprólékosan elmagyarázni, hogy a lehető legpontosabb képet kapják az olvasók – magyarázta.
Fotó: Dávid Csilla
Dr. Andrić Edit és dr. Toldi Éva az Újvidéki Magyar Tanszék tanárai a fordítási kérdésekkel foglalkoztak.
– Azt vizsgáltuk meg, hogy a fordítók hogyan alkalmazták az átváltási műveleteket. Hogyan sikerült megőrizniük a versformát és hogyan tudták visszaadni a vers hangulatát. Ahhoz, hogy valaki verset tudjon fordítani, nem elegendő hogy ismerje a két nyelvet, illetve a két nép történelmét és kultúráját, hanem szükség van arra is, hogy a fordító maga is költő legyen. Szükséges, hogy ismerje a versformákat, a költői képket, illetve a vers hangulatát is vissza tudja adni – mondta dr. Andrić Edit.
