Az Életjel Csáth Géza Művészetbaráti Köre hétfőn a Szabadkai Városi Könyvtárban húsvéti műsort tartott, amely során megemlékezésre is sor került a magyar költészet napja alkalmából. József Attila 1905. április 11-én született. Magyarországon 1964 óta ünneplik ezen a napon a magyar költészetet.
Az Életjel vendégei Dolinszky Gábor evangélikus püspökhelyettes és ft. Utcai Róbert voltak, akik a hit fontosságát hangsúlyozták. Utcai Róbert ezúttal Jézus és a vak koldus találkozását emelte ki:
Utcai Róbert (Fotó: Lukács Melinda)
– Legyünk mi is olyanok, mint akik Jézushoz vezetik azokat, akik nem látják őt, akik még nem ismerték fel benne az üdvözítőt, a szeretet legtökéletesebb forrását. Mi is gyakran érezhetjük, hogy hiányzik belőlünk nem csupán az éleslátás, hanem a lelki tájékozódás is. Nem mindig tudjuk megkülönböztetni a jót a rossztól, nem mindig ismerjük fel a helyes utat. Valamikor csak homályosan látjuk a környezetünket és nem is törekszünk meglátni mást, sem a rászorulókat, sem a szenvedőket. Bárcsak mindig nyitva lenne nemcsak a szemünk, hanem a szívünk is, hogy lássuk, mit vár el tőlünk szeretett Istenünk. A szeretet és annak tettei maradnak meg örökre, ezen kellene többet dolgoznunk, mert semmit sem viszünk el magunkkal túlvilágra, sem az építményeinket, sem a kezünk munkáját – hallottuk egyebek közt Utcai Róberttól.
Dolinszky Gábor (Fotó: Lukács Melinda)
Dolinszky Gábor Lukács evangéliumából idézett, felolvasta Kosztolányi Dezső Húsvét című versét, majd pedig megosztotta a húsvéttal kapcsolatos gondolatait is a közönséggel:
– Ne a szokások ünnepe legyen, hanem a tartalmát igyekezzünk megünnepelni. A karácsonyból lassan a fenyő és az ajándékok ünnepe lesz, a húsvétból a tojásé, a sonkáé és a kolbászé. Az ember valamikor eltéved a világiasodás és a hagyományok útján. Amikor a gyerekeimmel beszélgetek, akkor is arra törekszek, hogy a húsvét tartalmát ismertessem meg velük. Kevesen gondolnak arra, hogy a teremtő Isten feltámadáshittel ajándékozta meg az embert. Valamikor mi felnőttek is összevitatkozunk a feltámadást illetően. Amikor Istent ábrázoljuk, körülírjuk, és kimerítjük nyelvi lehetőségeinket, akkor sem tudjuk teljesen megfogalmazni a dicsőítést, a feltámadást, de valahol mindannyian vágyunk arra, hogy Isten megérintsen bennünket, segítsen, hogy azon az úton haladjunk, amelyre helyezett bennünket. Fontosnak tartom ezt a rendezvényt, hogy itt nemcsak a Szentírás, a papok gondolatai, hanem a hagyományaink, a költőink, íróink megfogalmazásai is, mindez együtt az istendicsőítéssel kap helyet. A gyerekeimnek is ajánlani fogom, hogy jöjjenek el és éljék meg azt, ami értékes és fontos. Ezekben a napokban a média nagy figyelmet a fordít a húsvétra és engem is felkeresnek a húsvét üzenetével kapcsolatban. Ebbe szeretem beleszőni azt is, hogy a húsvét az öröm ünnepe, és valóban az, de az lenne helyes, ha most azt is hangsúlyoznák, hogy szomorúság is van benne. Mert amíg mi szép verseket és gondolatokat hallgatunk, máshol háborúk dúlnak. Azokért is imádkoznunk kell, akik ez életükért harcolnak. Amikor a kellemes otthonunkban ünnepelünk, akkor is nyissuk ki a szemünket és tekintsünk szét a világban – fejtette ki Dolinszky Gábor.
Az est folyamán Barát Magdolna, Basity Gréta, Bálint Lukács Mónika, Bencsik István, Kozma Palágyi Szilvia, Lőrinc Zsuzsanna, Miklenovics Aranka, Petkov Gordana, Pénzes Anna és Péter Angéla mondott verseket, fuvolamuzsikával Lucija Vukov és Kristina Stankov lépett fel. A műsort Horváth Emma állította össze. A rendezvény helyszínére húsvéti és tavaszi hangulatot Basity Erika virágkompozíciói varázsoltak.
