A Vajdasági Magyar Művelődési Intézet az IPA Magyarország–Szerbia program keretén belül „A határ, ami nem választ el elnevezésű” projekt során három vajdasági tájházat, illetve néprajzi és helytörténeti gyűjtemény dokumentálását végzi el. A dokumentációs munkát a tordai tájházban már elvégezték, jelenleg pedig a tornyosi Magda-lak néprajzi gyűjtemény dokumentálása folyik. A Tornyoson zajló munkában részt vesz Szabó Magda, a Magda-lak néprajzi gyűjtemény tulajdonosa, Nagy Abonyi Ágnes néprajzkutató- muzeológus, valamint Resócki Vázsonyi Csilla, a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet munkatársa és a projekt egyik koordinátora.
Resócki Vázsonyi Csilla felhívta a figyelmet arra, hogy a program során a partner intézményeik a bajai Türr István Múzeum és a szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar is. Hozzátette, hogy ez már a második IPA-projekt, amelyet közösen valósítanak meg.
– A tájházakban lefényképezzük a tárgyakat, készítünk róluk leírást, méretezzük őket, valamint minden néprajzilag fontos információt feljegyzünk róluk. A célunk, hogy ezek a fotók és leírások felkerüljenek a Vajdasági Magyar Digitális Archívumba, ahol mindenki számára elérhetőek lesznek. Ezzel szeretnénk segíteni a gyűjtemények gondozóit, valamint a helyi tárgykultúra iránt érdeklődőket, legyenek azok akár kézművesek, néprajzkutatók, vagy pedagógusok. Reméljük, hogy széles közönség fogja hasznosítani a digitalizált anyagot. A tordai tájházat már befejeztük, most a tornyosi Magda-lak néprajzi gyűjtemény van soron, a következő pedig a szajáni néprajzi gyűjtemény feldolgozása lesz – fogalmazott Resócki Vázsonyi Csilla.
A tájházban található tárgyakat egyesével digitalizálják és összeírják (Gergely Árpád)
Nagy Abonyi Ágnes elmondta, hogy a gyűjtemény leltározása jól halad és több mint 300 tárgyat már összeírtak. Hozzátette, hogy a paraszti konyhával kezdték a munkát, jelenleg pedig a szobában dolgoznak.
– A szobában található tárgyak nagy része Szabó Magda szüleinek és nagyszüleinek a korából valók. Több generáció hagyatéka található meg itt, jóval több tárgy van most bent a helyiségben, mint amennyi annak idején volt. Igyekeztünk ezeket sorban összeírni és digitalizálni. A tárgyak kisebb része Bánátból érkezett ide, a nagyobb része pedig Tornyosról, Zentáról, Adáról, Topolyáról, Csantavérről és környező településekről – mondta Nagy Abonyi Ágnes.
Szabó Magda tulajdonos rámutatott arra, hogy közel 60 éve gyűjti a tárgyakat és hatalmas gyűjteményt halmozott fel az elmúlt évtizedek alatt. Elmondta, hogy aprólékosan rendezte be külön külön a helyiségeket az adott kornak megfelelően.
– A berendezett szobák száma egyre csak szaporodott, és végül 2016-ban eljutottam odáig, hogy megalapítsam a Magda-lak tájházat. A családdal közösen sikerült ezt elérni, és még abban az évben megnyitottunk. Azóta folyamatosan látogatható, és minden évben sok érdeklődő érkezik hozzánk. Sok fiatal a nagyszüleitől örökölt tárgyakat elhozza ide, mert nem tudnak velük mit kezdeni otthon. Tudják, hogy a hozzám eljuttatott eszközök nem vesznek el és megmaradnak az utókor számára. A tárgyakat mindig rendszerezzük és a megfelelő helyiségben helyezzük el – mondta a tulajdonos.
Nyitókép: A Magda-lakban az adott kornak megfelelően vannak berendezve a szobák, illet a képen látható konyha is (Gergely Árpád)
