Szabadkán a Kosztolányi Dezső Színházban mutatta be produkcióját a magyarkanizsai Levendula Népi Kézműves Műhely Ördögcsáklya Táncegyüttese. A Rítusok címet viselő táncelőadást hetedik alkalommal vitték színpadra. Korábban jártak Magyarkanizsán, Bácsfeketehegyen, Csókán, Törökkanizsán, Zentán, illetve a magyarországi Zsombón. Az előadás alapjául a magyar néphagyomány szertartásai és ősi rítusainak világa szolgált. A rontások, ráolvasások, archaikus imák és népi kuruzslások gazdag forrásanyagából építkeztek, ezzel felállítva produkciójuk cselekményét.
A néptáncszínházi előadásban életre kelő világ magával ragadja a nézőt, akit a maga változatos dinamikájával részesévé tesz. Ez a produkció a tavalyi Néptáncosok Országos Bemutató Színpadára készült, amely azóta számos helyszínen aratott sikert. Gazsó Tibor, a táncegyüttes vezetője elmondta, hogy az évi program részét képezi az erre a megmérettetésre való felkészülés.
– Hetedszer adjuk elő, és hetedszer kapjuk azokat a visszajelzéseket, miszerint van egy óriási üzenete a Rítusoknak. Ez nem másról szól, mint az egyszerű paraszti ember mindennapjairól, bemutatja a vívódásait, kezdve a szerelemtől a megcsalásig, a fájdalomtól a betegségekig – hangzott el az együttes vezetőjétől.
Egyedi, ősi világ kelt életre a színpadon (Gál Hermina felvétele)
Az előadásban bemutatott történetek három tájegység táncai köré épülnek, amelyek az egyszerű ember életéből merítkeznek. A Rítusok produkció ötletgazdája Varga Viola, aki oroszlánrészt vett ki az alkotói folyamatból.
– Az ősi világ felé szerettem volna fordulni. Olyan táncokat próbáltam a rítusokhoz illeszteni, amelyek nagyon ősiek, de még ma is élnek, például Moldvában. Ezek azért maradtak meg ennyire régi mivoltukban, mert nehezen megközelíthető helyekről származnak, ahol máshogyan fejlődött maga a tánc is. A szöveges ráolvasások ezeken a területeken bőven fellelhetők ma is – mondta az ötletgazda.
A produkció rendezője Táborosi Margaréta, aki elmondta, hogy a klasszikus rendezési megoldások nem alkalmazhatóak ilyen előadás esetében, hiszen a táncszínház egészen más szemléletmódot igényel.
– Adott volt, hogy három tájegység táncait kell bemutatni, így készen kaptam, amit Viola és Tibor kiválasztott. Egy táncosnak eleve korlátozottabb a kifejezésmódja az arcjáték, a mimika és az érzelmek terén. Igazából mozdulatokkal vagy képekkel tudtuk ezeket megerősíteni. Figyelembe kellett venni azt is, hogy mennyire terhelhető egy-egy ember, hiszen karaktereket is vittek a hátukon. A csapatról tudni kell, hogy lelkes amatőrökből áll, akik szívüket-lelküket és szabadidejüket áldozzák fel ezért az előadásért – fogalmazott a rendező.
Az előadásban részt vett a Tiszácska leánykórus, Jovánovity Patyerek Réka és az Óbecsei Fokos Zenekar. A tervek szerint a Rítusok című előadást legközelebb októberben láthatja a közönség Magyarkanizsán.
