Negyvenöt művelődési egyesület több mint 600 résztvevője mutatkozott be az idei, 42. Vajdasági Hagyományos Folklórfesztiválon, amelyet a Pannon Vásár rendezvény keretében 12. alkalommal tartottak meg Verbászon. Szombaton a szerb és magyar tánccsoportok mellett szlovák és ruszin gyermek néptáncosokat, továbbá felnőtt csoportokat is láthatott a közönség, vasárnap pedig 29 felnőtt együttes mutatkozott be a Vajdasági Amatőr Művészek Szövetsége által szervezett rendezvényen a verbászi Városi Múzeum udvarában.
Bojan Periz, a verbászi Kulturális Központ elnöke lapunknak elmonda, nagy megtiszteltetés a helyi művelődési élet és a központ számára, hogy egy ilyen nagy múltú rendezvénynek immár 12. alkalommal adhat otthont. − A fő hangsúly a hagyományőrzés mellett a népi viseletek bemutatása, a népzene ápolása, valamint a vajdasági értékek bemutatása, amelynek vidékünkön nagy hagyománya van, emiatt pedig fontos számunkra, hogy ott vagyunk a néptáncosok térképén. Bízunk abban, hogy jövőre már az új színházban fogadhatjuk a fellépőket és a csoportokat, és az egész rendezvény tovább bővülhet – fogalmazott Bojan Periz.
Kisimre Szerda Anna, a topolyai Kodály Zoltán MMK elnöke elmondta, hogy két táncegyüttessel érkeztek a szemlére. − Alsós kategóriában a Kisvirgonc táncegyüttes jászsági táncokkal szerepelt, a felsős kategóriában pedig a Csiripiszli táncegyüttes szeremlei táncokat mutatott be, mindkét csoport számára a zenét Cseszák Zsombor és barátai biztosították. Mellettük fellépett még a Csörgő citerazenekar, amely Topolya környéki dalokat adott elő – mondta Kisimre Szerda Anna. Hozzátette, a citerások között fellépett a 89 éves Faggyas József is, aki már 80 évtizede játszik a hangszeren.
A nemesmiliticsi Németh László Magyar Művelődési Egyesület citerásai először vettek részt a verbászi szemlén. Horvát Bence és Mátyus Lilla vajdasági csokrot adott elő, Knézi Ramóna citerázott és énekelt, majd duóban Zsadányi Rékával sárközi dalokat játszottak és énekeltek, ezt követően pedig a néptáncosok kiscsoportja rábaközi táncokat mutatott be. Litvai Karolina, az egyesület elnöke elmondta, a nagycsoportokkal már készülnek a hétvégén megtartandó Durindóra és Gyöngyösbokrétára.
Nagy Bozsik Angéla, a zentagunarasi Gracza János Színjátszó és Irodalmi Egyesület elnöke elmondta, a néptáncot, népi muzsikát ápoló egyesület kereken 30 éve létezik, legidősebb szakcsoportjuk a Gyöngyvirág asszonykórus, amelynek jelenleg 10 tagja van, a néptáncosok mellett pedig egy nyolctagú tamburazenekar is aktívan működik. − Két felnőtt néptánccsoportunk van, az idősebb a Gézengúz, a másik pedig egyetemistákat és középiskolásokat tömöríti. A mai szemlén fellépett a Pimpimpáré, az általános iskolások tánccsoportja, amely bodrogközi táncokat mutatott be, az asszonykórus bácskai népdalcsokrot adott elő.
A kúlai Népkör Magyar Művelődési Központból az idén a Százszorszép néptánccsoport kiscsoportja somogyi táncokkal lépett fel Verbászon. A csoportot Patyerek Csaba és Patyerek Fodor Nóra készítette fel.
Savo Mučibabić, a Vajdasági Amatőr Művészek Szövetségének titkára, a rendezvény fő szervezője elmondta, a koronavírus-járvány nemcsak mindennapjainkra, hanem a közélet számos rendezvényére is rányomta bélyegét. Ez alól a folklórfesztivál gálaműsora sem kivétel, így az idei tartományi, körzeti és községi szemlék elmaradtak, helyettük videofelvételt küldtek be a csoportok. − Járványügyi okokra hivatkozva még az utolsó pillanatban is többen lemondták a részvételt, ennek ellenére sikeresnek mondható a kétnapos gálaműsor, amit mi szakmai nyelven a folytonosság fesztiváljának nevezünk. Tudni kell, hogy az egyik legtömegesebb hagyományápoló és folklórfesztiválról van szó, amely a kísérőrendezvényekkel együtt több mint négy évtizedes múltra tekint vissza. Az idén nem csupán a régi mesterségek bemutatója marad el, hanem a néprajzi szakemberek, néprajzkutatók hagyományos szakmai tanácskozása is, ami egy nagyon fontos mozzanata az egész rendezvénynek. Szervezőként törekszünk arra, hogy motiváljuk és bemutatkozási lehetőséget biztosítsunk a hazánkban működő több mint 400 művelődési egyesületnek. Egy húsz évvel ezelőtti tartományi felmérés szerint a vidéken és azokban a falvakban, ahol megszűnőben van, vagy már teljesen megszűnt a hagyományápolás, a népdal, a néptánc, a hagyományos hangszereken való játék, ott fokozódik a szétszóródás, és idővel ezek a falvak egyszerűen megszűnnek létezni. Ahol viszont ennek a fordítottját észlelték, ott a fiatalok megkapaszkodtak és ápolják, továbbviszik hagyományokat. Minden népi hagyomány, így a néptánc és népzene bölcsője is tulajdonképpen a vidék és a falvak, ahol van lehetőség mindennek átadására, csak legyen kinek. Éppen ezért nemcsak itt, hanem más hasonló rendezvényeken is törekedni kell arra, hogy a fiatalok megértsék az egésznek a lényegét – fogalmazott Savo Mučibabić. Kiemelte, a fesztivál célja a hagyományos és eredeti értékek megőrzése és megjelenése azokban a formákban, amelyekből származnak. Természetesen bizonyos befolyások és átalakítások mindig jelen vannak, és ez látható a vásáron is, hiszen Vajdaság multikulturális közösség.
‒ Rendezvényünknek köszönhetően egyre szélesebb környezetben kezdték művelni az amatörizmus ezen formáját, különösen azokban a falvakban, ahol a népi hagyomány létrejött és fennmaradt – mondta végezetül a Vajdasági Amatőr Művészek Szövetségének titkára.
