Újvidéken, a Galéria tér 1.-ben székelő Matica srpska Galériában egyedülálló élményt, látásmódot kínálnak az érdeklődő közönségnek a Kaleidoszkóp. Művész–műgyűjtő–kritikus c. tárlattal ennek szerzői: dr. Tijana Palkovljević Bugarski, igazgatónő, dr. Snežana Mišić múzeumi tanácsos és mgr. Danilo Vuksanović vezető konzervátor.
Érdekes dolgokat tudtunk meg tőlük művészről, műgyűjtőről és kritikusról (művészettörténész), a múzeumi tevékenység három szereplőjéről.
– Alkotók, művészek nélkül nincs művészet, nincs kortárs művészet, sem kulturális örökség –fogalmazott Tijana Palkovljević Bugarski. – A művészi alkotásokat a művészetet pártoló, értékelő emberek gyűjtik, válogatják, és alakítják ki a maguk gyűjteményét, ahogyan ezt a múzeumok is teszik. Tapasztaljuk, hogy az egyéni műgyűjtemények igen gyakran később a múzeumokba kerülnek, azok alkotó részeivé válnak. Ezért tartjuk a műgyűjtőket nagyon fontosnak a művészetalkotás és a művészi alkotások értékelése folyamatában. És végül nem létezhet múzeum és nem létezhet művészettörténelem művészettörténészek nélkül, kritikusok nélkül, akik arról a művészetről gondolkodnak, írnak, akik azt értékelve bemutatják a nyilvánosságnak. A Kaleidoszkóp. Művész–műgyűjtő–kritikus c. tárlatot a múzeumi munka kaleidoszkópjaként mutatjuk be, amelyben az alkotóművész Dragan Stojkov, a műgyűjtő Vladimir és Borka Popović és a kritikus Ratomir Kulić közösen egyedülálló képet festenek a Matica srpska Galéria tevékenységéről, jellegzetességeiről és értékeiről.
Dragan Stojkov: Lenka Dunđerski, 1996 (Fotó: Bozsoki Valéria)
Dragan Stojkov egyébként számos alkotását ajándékozta e székvárosi galériának, olyan műveket, amelyek kötődtek a megszervezett programokhoz.
A műgyűjtőről és az alkotóművészről szólva dr. Snežana Mišić és mgr. Danilo Vuksanović elmondták, hogy a fővárosi Vladimir és Borka Popović gyűjteményére azért esett a választásuk, mert ők csak papírra készített képzőművészeti munkákat gyűjtöttek: rajzokat, grafikákat, akvarelleket és más technikával papírra készült alkotásokat. Ezek a műgyűjtemények igen jelentős részei, számos gyűjtő azonban elhanyagolja eme alkotásokat.
– A rajz a 19. században vált önálló technikává, de manapság is sajnos háttérben van, habár tudjuk, hogy minden művészi munka alapja a rajz. A művészeknek el kellett sajátítani a rajzolás technikáját, illetve kiváló rajzolókká kellett válniuk, hogy megalkossák a végleges festészeti, szobrászati munkájukat. A tárlaton legtöbb munkának, szám szerint 19-nek, Ljuba Ivanović a szerzője. Ő volt a kedvence az említett műalkotás- gyűjtő tanár házaspárnak. Sajnos nem vált annyira ismertté, mint mások, de a legjelesebb rajzolók egyikének számít a szerb művészettörténelemben. Különös gyöngyszemek a párizsi tartózkodása idején készült munkái.
Dr. Snežana Mišić, dr. Tijana Palkovljević Bugarski és mgr. Danilo Vuksanović, a tárlat szerzői (Fotó: Bozsoki Valéria)
A tárlat szerzői kiemelték, hogy külön terembe kerültek azok az alkotásokat, amelyek a 2. világháború után születtek, abban a korban, amikor a művészet elvált az ideológiától, és két irányban fejlődött: az egyik az absztrakció, a másik a figuralitás és fantasztikum iránya. Így a központi falon láthatók azok az alkotások, amelyeknek a szerzői – Leonid Šejk, Olja Ivanicki és mások – az ellentéteket ötvözték egybe.
Október 8-án, pénteken 19 órakor a művészetről beszélgetnek szakemberek a kiállítás kritikusoknak szentelt szegmensének történetén keresztül. Dr. Tijana Palkovljević Bugarski, a Matica srpska Galéria vezetője, mgr. Danilo Vuksanović vezető konzervátor és Luka Kulić konzervátor vezeti a beszélgetést Ratomir Kulić Smrt umetnosti i reanimacija kulture c. könyvéről, amely filozófiai reflexió a művészet és a műalkotás lényegéről, muzealizálásáról és általános jelentőségéről a kultúra számára.
Díjtalan a belépés a kísérőrendezvényre és a tárlatra is, amely október 15-éig tekinthető meg.
