2024. november 5., kedd

A boldogság keresése

Lélegzetelállító volt az idei Kántorkoncert, amelyet ezúttal is a szabadkai Zsinagógában tartottak meg

Vasárnap este, a szabadkai Zsinagógában, a hetedik Kántorkoncerttel kezdődött el az Őszi Zsidó Kulturális Fesztivál. A rendezvénysorozat szervezője ezúttal is a Szabadkai Zsidó Hitközség, a koncert támogatója pedig Magyarország Szabadkai Főkonzulátusa volt. A közönséget Joshua Steinfeld, a Szabadkai Zsidó Hitközség elnöke köszöntötte.

– Nagy megtiszteltetés a számunkra, hogy az idén is a körünkben és itt, a Zsinagógában köszönthetünk világszerte elismert és népszerű magyarországi művészeket. A fesztivál és a koncert iránt is egyre nagyobb az emberek érdeklődése, függetlenül a nemzeti és a vallási hovatartozástól. Nem is muszáj feltétlenül mélyen vallásosnak lenni ahhoz, hogy élvezzük a jó muzsikát, amely része a zsidó múltunknak és imádságunknak. A Szabadkai Zsidó Hitközség kicsi, ami sajnálatos következménye a holokauszt feledhetetlen borzalmának, amikor is rengeteg embert elvesztettünk. Erről sem szabad sose megfeledkeznünk. A Zsinagóga ezer ülőhelyes, de a pandémia miatt csak feleannyi nézőt fogadhatunk. Amekkora az érdeklődés az oltások iránt, ezt úgy látszik meg is érdemeljük – hangsúlyozta Joshua Steinfeld, majd pedig arra is emlékeztette a közönséget, hogy a koncertről felvétel is készült, így azok is megtekinthetik, akik nem voltak jelen.

Az idei Kántorkoncert a Gut Sábesz! címet kapta. Az énekesek Klein Judit, Fellegi Balázs és dr. Nógrádi Gergely voltak, őket Pánczél Kristóf kísérte orgonán és zongorán. A műsor két részből állt, az első a sábeszi blokk volt, amelyben egyebek között Rossini Mózes és Bizet Gyöngyhalászok című operájából hallhattunk dalokat, valamint Rózsa Miklós a Ben-Hur filmklasszikushoz írt egyik művét, továbbá Bock Hegedűs a háztetőn című musicaljéből a jól ismert Szombati imát, a második részben pedig főleg Gershwin-műveket hallhattunk. A végén a közönség állva tapsolt, így nem maradhattak el a ráadások, a közönségkedvencek sem.

A koncertről, a műsorról, a zsidó zenéről és kultúráról dr. Nógrádi Gergellyel beszélgettünk.

– A szabadkai Zsinagógába úgy térünk vissza, mint a már felnőtt gyermekek a szüleik házába. A kántorkoncertek műsorát főleg én állítom össze, és nagy örömömre mindig találok kiváló énekeseket, akik ebben társak. A műsor kialakítása nagy kihívás a számomra, de azt kell mondanom, hogy kivéve talán a kedvenceket, nemigazán voltak ismétlések. Ilyenkor arra is törekszem, hogy a dalok változatosak legyenek, komolyak és vidámak egyaránt. Sztereotípia az, hogy a zsidók mindig csak búslakodnak, nagyon is tudnak mulatni, egyes ünnepeink arról szólnak. Ez érződik a muzsikában is, például a klezmer zene alapja az életszeretet, az öröm és a boldogság keresése. A sztereotípiákkal le kell számolni – hallottuk dr. Nógrádi Gergely, akit a járványügyi időszakról is kérdeztünk.

– Amikor nem lépek fel, akkor írok. Ez a covidos időszak kevesebb koncertet eredményezett. Sajnos több külföldi turnét kellett lemondanom, egyebek között Amerikában léptem volna fel, a Gipsy Kingsszel Németországban és Franciaországban, de ezt mind elhalasztottuk. Cserébe viszont sokkal többet írtam. Egy nagy, vastag könyvet is, amely a magyar történelemből merít. Azt gondolom, hogy minden úgy jó, ahogy van. Elvégre történnek fellépések és írhatok is. Igyekszem boldogabbá tenni az embereket magam körül, úgy érzem erre szükség is van, mert sok a szomorúság és a bánat – mondta lapunknak dr. Nógrádi Gergely.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás