Három nap irodalom, 29 szerző irodalmi estje – egymással párhuzamosan két rendezvénysorozat – röviden így lehetne összefoglalni a zEtna idei fesztiválját, amelynek az előző évekhez hasonlóan a Zentai Alkotóház adott otthon. Azért kettő, mert a művészeti programok házigazdája ezúttal is a VMMI volt, az irodalmiaké pedig a zEtna.
A rendezvénysorozat november 4-én, csütörtökön egy, a maga nemében rendhagyó könyvbemutatóval tárta ki a kapuit, ugyanis Benes László Könyv az apámról című kiadványa a Vajdasági Magyar Művelődési Intézet gondozásában jelent meg, s az idén először történt meg, hogy a VMMI egyik kiadványát is bemutatták a kortárs irodalom Kárpát-medencei találkozóján.
A rendezvénysorozat hagyományaival összhangban kiállításmegnyitóval folytatódott a fesztivál „fősodra”. Az idén Fülöp Lóránt és Szentesi Zágon Agyagfalva és New York kiállítását tekinthette meg a fesztivál közönsége. A kiállítást Mărcuţiu-Rácz Dóra, az Echinox és a Helikon szerkesztője nyitotta meg.
Ezután a rendezvénysorozat első napján Bozsik Péter beszélgetett Mesés Péterrel, ezt követően pedig Kormányos Ákos, Töredezettségmentesítés –, Oláh K. Tamás Kifulladás után –, Papp Attila A bolygó nevet talál c. műveit ismerhették meg az irodalomkedvelők. A fesztivál második napján Đorđe Lebović Semper idem – egy gyermekkor krónikája című, a Forum Könyvkiadó gondozásában megjelent könyvéről az alkotás fordítójával Radics Viktóriával Rajsli Emese beszélgetett. Đorđe Lebović (Lebovics György) egyetlen, posztumusz megjelent könyve emlékirat és regény egyszerre. Lebovics György a vajdasági Zomborban született 1928-ban, apja, Lebovics Pál apatini volt, Ábrahám Pál tanítványa, és a zombori magyar színházban rendezett elsősorban magyar operetteket és daljátékokat, A magyar–szerb–bunyevác–horvát városban vagy ezerfős zsidó lakosság élt, többnyelvű kulturális közeg volt. A zombori általános iskolákban és gimnáziumokban a zsidók, attól függőn, hogy épp mi volt számukra engedélyezve, magyar és szerb osztályokba egyaránt jártak. Lebovics Gyuri szerb általános iskolába és magyar gimnáziumba járt. Kétnyelvű volt, a magyar kultúrához való tartozásának azonban a második világháborús történések, a zsidó lakosság deportálása véget vetettek és felvette a Đorđe keresztnevet, s elismert szerb drámaíró, forgatókönyvíró vált belőle, s Semper idem könyvét is szerb nyelven jelentette meg. Az est folytatásában Gács Anna A vágy, hogy meghatódjunk esszékötete, Csuhai István Szobornék városa és Babicky Tibor Szapphó-paradigma könyve is be lett mutatva. A rendezvénysorozat keretében október 29-én, pénteken a zentai Mojo klubban Szögi Csaba Szakura angyalai című legújabb kötetéről a szerzővel és Törteli Rékával, a kötet illusztrátorával Radics Viktória beszélgetett, ugyanezen a napon a magyarkanizsai Ifjúsági Otthonban pedig Hernyák Zsóka Vadas című kötetéről Ivanović Laura és Oláh K. Tamás folytatott eszmecserét. Az irodalmi karaván keretében pedig október 5-én a szabadkai Kosztolányi Dezső Tehetséggondozó Gimnáziumban Kolozsvári irodalomóra címmel Karácsonyi Zsolttal, Papp Attila Zsolttal és Patyerek Réka beszélgetett.
