Piros Ildikó Abigél titkai című pódiumestjét tekinthették meg csütörtökön az érdeklődők, amely során a Kossuth- és Jászai Mari-díjas színművésznő, érdemes művész, Szabó Magda életművét idézte meg. Szabó Magda Abigél című regénye és az abból készült tévéadaptáció, sokak számára meghatározó élményt nyújtott. Az Abigél, mint ismeretes, egy 1977-ben készített, eredetileg négyrészes tévésorozat, amelyből később kétrészes mozifilm készült. A filmben Piros Ildikó Zsuzsanna testvért formázta meg.
Az előadóest tulajdonképpen töredékeket tartalmazott az írónő életművéből, amely során a színművésznő több karaktert személyesített meg, Szabó Magda életútjának legjelentősebb eseményeit elevenítette fel és idézett a legkiemelkedőbb, legjelentősebb alkotásaiból is. A közönség részleteket hallhatott Az ajtóból, a Für Elise-ből, a Katalin utcából és jeleneteket láthatott az Abigél filmből is. Az est kronológiai sorrendben kísérte Szabó Magda életét, kezdve a gyermekkori visszaemlékezéseitől, folytatva az alkotómunkájával, a sikereivel, a díjaival, és a már idős korban megfogalmazott gondolataival.
Újságírói kérdésekre felelve Piros Ildikó azt mondta, hogy úgy érezte, eljött annak az ideje, hogy elbúcsúzzon a pályájától és ezt Szabó Magdával teszi meg:
– Úgy gondoltam, hogy így több mint ötven év után, a pályám befejezéséhez közelítve, tisztelegnem kell azon nemes lelkű emberek előtt, akik az egész életemben körülvettek. Köztük sok író is volt, a legfontosabb a számomra mégis Szabó Magda lett. Amikor készítettük az Abigélt, akkor ezt még nem tudtam, de világossá vált, miután végigkísérte az életemet. Egy nagy adomány, hatalmas ajándék egy színésznek, ha kap egy ilyen szerepet egy olyan filmben, amelyen generációk nőhetnek fel, mert egy csodálatos írónő fantasztikus gondolatait tolmácsolja. Azt találtam ki, hogy Szabó Magda születésének századik évfordulója alkalmából készítek valamit és ez is egy ajándék lesz. Három hónapba telt, mire összeállítottam ezt az előadást. Ismerem az összes művét, a műsor egyebek közt negyvenkét műből és interjúkból lett megalkotva. Azóta az előadást több mint hatvanszor játszottam, Magyarország több településén, kis könyvtárakban és nagy művelődési házakban egyaránt. Nagy örömömre most itt lehetek Szabadkán. A tervem az, hogy több határon túli településen lépjek fel. Szabó Magda munkássága ugyanis örök érvényű, nem ismer határokat, a műveit számos nyelvre fordították le, díjakat kapott, Amerikában és Franciaországban is. Világszinten az elsők közt van és ezt nem én állítom, hanem külföldi szakemberek. Nekünk viszont nem ezért fontos, hanem amiatt, amiket mondott. „A nyelvet ne hagyjátok, különben Isten ledob a tenyeréről” – ezt is ő mondta. Az én mesterségem, hogy a magyar nyelvet őrizzem, ápoljam és használjam. Isten adománya, hogy ezen a különleges, gyönyörű, egyedi nyelven beszélhetek – hallottuk Piros Ildikótól, aki a titkokról is szólt.
– Szabó Magda gazdag életútja azt is megengedte volna, hogy az előadás sokkal tartalmasabb legyen, sőt emellé egy másik előadást is lehetne készíteni. Amikor összeállítottam a műsort, akkor jöttem rá arra, hogy majdnem minden regényében, a legtöbbet használt szavai a titok, a varázslat és a tündér. Úgy vélem, hogy titkokkal születünk és a titkainkkal is megyünk el. Szabó Magda azt is mondta: „Ha meghalok, magammal viszem minden titkomat, nem lesz irodalomtörténész, aki megfejti, mikor ki voltam, melyik figurám, mi volt igaz ebből vagy abból a történetből”. Keretbe foglalhatjuk az életét, a munkásságát, de sohasem fogjuk megfejteni Szabó Magda titkait. Amikor már elkészítettem az estet, kinyitottam a Katalin utca c. kötetet, és akkor vettem észre, hogy nem Szabó Magdaként dedikálta, hanem úgy írta alá, hogy Szabó Abigél. Véletlenül adtam az estnek azt a címet, hogy Abigél titkai, és ez olyan volt, mint egy jel. Ami miatt még sokat jelent nekem ez az est, hogy a játszótársaim sorra mennek el és nagyon fontos a számomra, hogy elbúcsúzzak tőlük. Amikor fellépek, Szerencsi Éva és Garas Dezső is velem játszik – mondta Piros Ildikó.