Korábban már beszámoltunk a csantavéri Német Kristóf sikereiről. A szabadkai Svetozar Marković Gimnázium harmadik osztályos tanulója egyéniben bronzérmes lett az Európai Földrajzi Olimpián. Egyébként, a gimnazista egy kilencfős csapat tagjaként képviselte Szerbiát a nemzetközi megmérettetésen, és felkészítő tanára Petkovics Márta volt. A nemzetközi szintű online versenyen 14 ország 144 versenyzője vett részt. Német Kristófot az ezzel kapcsolatos tapasztalatairól, a földrajz szeretetéről, illetve a további terveiről kérdeztük.
Hogyan készültél fel az Európai Földrajzi Olimpiára?
– Autodidakta módon tanultam otthon, valamint az iskolában a tanárnő segítségével készültem fel a versenyre. Több tankönyvből tanultam. Kaptam egy angol nyelvű vizuális szótárt, amelyből sok szakkifejezést sikerült elsajátítanom, amely nagy segítséget jelentett a versenyen. Ezenkívül sok oktatóvideót néztem angol nyelven.
Milyen volt az Európai Földrajzi Olimpia? Milyen feladatokat kaptatok a három nap során? Mennyire volt lehetőséged egyéniben megmutatkozni?
– A csapatfeladatunk egy plakát elkészítése volt. Ezt a többi szerbiai versenyzővel közösen készítettem el. A poszter-prezentációknál mindegyik ország jól teljesített. Az Európai Földrajzi Olimpián az egyéni rész a felépítése hasonló volt a Szerbiai Földrajzi Olimpiához. A verseny online folyt. Az első napon írtuk meg a multimediális tesztet. Az országos versenyhez hasonlóan itt is számomra ez volt a legnehezebb. Az volt a gond, hogy húsz perc alatt kellett megoldanunk negyven kérdést, és több témakörbe is belekérdeztek, így nem sok lehetőségünk volt a gondolkodásra. Voltak olyan kérdések, amelyekre rögtön rá lehetett vágni a választ, és olyanok is, amelyek egy kis agytornát igényeltek. A gyakorlati résznél térképrészleteket és műholdfelvételeket osztottak meg egy szerbiai kis településről. Ezeket kellett elemezni, és különféle számításokat végezni. Másnap az írásbeli tesztet oldottuk meg, amely ugyancsak online folyt. Nekem ez tetszett a legjobban, hiszen nagyobb esély volt a pontgyűjtésre. Grafikonokat, térképeket kellett elemezni, és néhány definíciót is kértek.
Ennek alapján nemcsak a földrajz-, hanem a matematika- és az angoltudásra is szükség volt. Használhattatok valamilyen segédeszközt a versenyen?
– Használhattunk kétnyelvű szótárakat, viszont angol nyelvű szakszótárat nem. Ezenkívül vonalzó és számológép is lehetett nálunk. Ez sokat jelentett, hiszen időt nyertem azzal, hogy nem fejből kellett számolnom.
Az Európai Földrajzi Olimpiát online rendezték meg. Hogyan sikerült ezt megvalósítani? Honnan jelentkeztek be a versenyzők, illetve hol oldották meg a feladatokat?
– Minden versenyző a saját iskolájából jelentkezett be, én a szabadkai Svetozar Marković Gimnáziumból. Egy üres teremben kellett tartózkodni a tesztírások idején. Nem lehetett nálunk sem mobiltelefon, sem pedig más segédeszköz a megengedetteken kívül. A webkamerát és a mikrofont végig bekapcsolva kellett hagynunk. A verseny közben nem mehettünk ki a helyiségből. Az egyik napon két forduló volt, és a kettő között volt egy negyedórás szünet. A tesztírások előtt legalább tíz perccel be kellett jelentkezni.
Hogyan fogadtad a bronzérem hírét? Milyen érzés ilyen sikeresen szerepelni egy nemzetközi versenyen?
– Nagyon örülök a bronzéremnek. Nem is tudom mihez hasonlítani az egészet, mert soha nem volt még ilyenben részem. Nagyon hálás vagyok a tanárnőnek, a szüleimnek, hiszen egy támogató közeg van mögöttem. A Jóistennek is hálás vagyok azért, hogy egy ilyen tehetséget adott nekem, és ezt tudom kamatoztatni.
Hogyan alakult ki nálad a földrajz szeretete?
– Kicsi korom óta nézem a Világhíradót, és a mai napig nagyon kedvelem. Mindig is érdekelt, hogy milyen körülmények között élnek az emberek a világ többi országában. Általános iskolában volt egy nagyon jó földrajztanárom, aki megszerettette velem ezt a tantárgyat, és már akkor is versenyekre jártam.
Ezenkívül más tantárgyakból, például magyar nyelv és irodalomból, történelemből is kiemelkedsz, valamint tanulmányi versenyekre, szavalóversenyekre is jársz. Tavaly az Implom József Középiskolai Helyesírási Verseny döntőjében harmadik lettél a határon túliak között. Hogyan fér meg földrajz a többi társadalomtudománnyal az életedben?
– Jól megy a magyar nyelvtan és a történelem is. Ezek párban járnak egymással, az egyiket a másik nélkül nehezen lehet megérteni és megtanulni. Az irodalom és a történelem nagyon közel áll hozzám. Például a Himnuszt vagy a Szózatot csak úgy lehet elmondani, ha tudjuk, mi történt a múltban, és ennek alapján sokkal szenvedélyesebben, jobban lehet elszavalni ezeket.
A gimnázium nem a legkönnyebb középiskolák közé tartozik, és emellett tanulmányi versenyekre jársz, valamint otthon is segítesz a szüleidnek. Hogyan fér bele mindez a szabadidődbe?
– Egy kicsit lefaragok a szabadidőmből, és inkább tanulok. Általában hétvégén vannak a versenyek, ezért könnyebb felkészülni rájuk. Az év végén a tanárok megértőek voltak velem az osztályzatok lezárását illetően, mert tudták, hogy az Európai Földrajzi Olimpiára készülök. Támogató közösség van mögöttem, ezért nagyon hálás vagyok.
Melyik felsőoktatási intézményben szeretnéd folytatni a tanulmányaidat?
– A Szegedi Tudományegyetem Természettudományi és Informatika Karának földrajz szakára szeretnék iratkozni. Ezen szakosodásra is van lehetőség, és a megújuló energiaforrásokat fogom választani. Érdekel a környezetvédelem, az állatok védelme. A környezettudatos életmód az egyik szívügyem. Otthon szelektíven gyűjtjük a hulladékot. Próbálunk egy kicsit tenni azért, hogy minél kisebb legyen az ökológiai lábnyomunk.
