A kínai Han-dinasztia kora

Kínán kívül csak nagyon ritkán kiállított, a császárok temetkezése során használt, teljes testet fedő jádepáncél is látható a szegedi Móra Ferenc Múzeumban a Han-dinasztia koráról nyíló kiállításon. Gu Hsziance kurátor, a Sanghaji Múzeum művészeti osztályának helyettes vezetője a tárlatról tartott csütörtöki sajtótájékoztatón elmondta, a kínai közgyűjtemények összefogásával létrejött kiállításra a Han-dinasztia korából fellelt régészeti anyag legszebb darabjait hozták el Szegedre.

A Sanghaji Múzeum – egymillió darabos gyűjteményével – a kínai kultúra fontos központja. A múzeum jáde-, bronz- és kerámiatárgyakat kölcsönzött a szegedi kiállításra, melyek segítségével a látogatók bepillantást nyerhetnek a kor uralkodóinak, hivatalnokainak és hétköznapi embereinek életébe – közölte a szakember.

Csiu Venhua, a Hszücsou Múzeum gyűjteményvezető-helyettese elmondta, a tárlat egyik legérdekesebb tárgya egy teljes testet fedő halotti páncél, amely mintegy kétezer darab polírozott jádelapocskából készült. Ilyen páncélokat kizárólag a legmagasabb rangú elhunytak temetése során használtak.

A lapokat különleges csomózású aranyszálak fogják össze, az elhunyt magas rangját mutatja az is, hogy hasonló páncélok készítése során használtak ezüstöt vagy bronzot is. A halotti páncélok célja a tisztelet kifejezése volt azzal, hogy az elhunytat minél inkább fizikai valójában is megőrizzék az örökkévalóságnak – tette hozzá a szakember.

Csen Jungcsen, a Csengtu Régészeti Intézet restaurátora elmondta, a tárlat egy másik érdekes darabja egy kerámiából készült maszk, amely nem kínai férfit ábrázol, hanem sokkal inkább közel-keleti vagy kelet-európai vonásokat tükröz. Ez a maszk is bizonyítja, milyen élénk kapcsolatai voltak a Han-dinasztia korában Kínának a Közel-Kelettel vagy Európával.

Fajcsák Györgyi kurátor kifejtette, hogy a Han-dinasztia kora kiemelkedő fontosságú időszak volt a kínai művészetekben. Ekkor szilárdult meg a kínai birodalom.

A kiállítás egy sírt felidézve négy témán kalauzolja keresztül a látogatókat. Az első részleg a mindennapokat tárja a látogatók elé a sírkerámiák segítségével. Ezek feladata volt az elhunyt környezetét bemutatni épületek, a szórakozás, munka vagy a szépítészet során használt tárgyak kerámia másaival. A következő elem az uralkodás tárgyait mutatja be: pecsétekkel, a hódítás fegyvereivel, a hatalmat szimbolizáló jádetárgyakkal – közölte a muzeológus.

A kurátor elmondta, a túlvilági hittel foglalkozó rész legfontosabb eleme a jáde halotti páncél, melyből alig több mint húsz került elő a feltárások során, Kínán kívül pedig csak elvétve mutatják be. Nemcsak a páncél készült a különleges ásványból, jádetárgyakat helyeztek az elhunyt testének kilenc nyílásába is, hogy megakadályozzák a lélek távozását.

A Múzeumok éjszakáján nyíló kiállítás záró szakasza az ókori Kína és a külvilág kapcsolatáról szól, hiszen a Han-dinasztia idején alakult ki a selyemút is. Magyar közgyűjteményekből származó műtárgyak segítségével Kína határán élő népek, így az ázsiai hunok egykori tárgyait is megtekinthetik majd a látogatók – közölte a szakember.