A palicsi filmfesztivál minden évben nagy figyelmet fordít az új magyar filmek bemutatására. A kifejezetten erre fókuszáló programrészen kívül, az idén is több szekcióban kaptak helyet a magyar alkotások, így a versenyprogramokban is.
A fő versenyprogram vetítései a Nyári színpadon zajlanak. Itt láthattuk hétfőn, a Hajdu Szabolcs rendezésében készült Kálmán-nap című filmet, ami a rendező egy újabb emberi, szinte személyes, intim hangvételű története, egy trilógia második része. A Kálmán-nap arról az életszakaszról szól, amikor már minden csak ismétlődés az ember életében, sok fordulat már nem várható, nincs több kockázatvállalás. Marad csak az őrzése annak, ami megvan, mert nincs idő, sem erő bármit is újrakezdeni.
Hajdu Szabolcs több ízben volt már Palicson, a fesztivál visszajáró vendégének számít, a filmjeit rendszeresen vetítették, ezúttal mégis Bántó Csaba operatőr és Szabó Domokos színművész érkezett bemutatni az alkotást, és beszélni a készítéséről a sajtótájékoztatón.
– Szerencsésnek mondhatom magamat, amiért bekerültem ebbe a filmbe, és a csapat tagjává váltam. A Hajdu Szabolccsal való együttműködésünk nagyjából tíz éve tart, és ez nagy öröm a számomra. Ő kifejezetten vizuális rendező. Szinte játékként éljük meg a filmek készítését. Ez korábban egy színházi előadás volt, és most már csak a technikai részre kellett koncentrálnunk, így a forgatás csupán tíz napig tartott, kétszer fél nap pótforgatással. A hosszú jelenetek alapvetően formai ötletből jöttek már az elejétől fogva. A szöveg sűrűsége és a jelenetek ritmusa miatt, szinte adta magát, hogy az egész olyan legyen, mint egy hömpölygő folyam, amit nehéz lenne megszakítani. Azt láttuk a legokosabbnak, hogy hagyjuk, hadd folyjon – hallottuk Bántó Csabától.
Szabó Domokos a történetre és a forgatókönyvre tért ki.
– Elkerülhetetlen, hogy ne vigyük bele a saját életünket, viszont ez nagyon zanzásítva van. Mivel Hajdu Szabolccsal régóta dolgozunk együtt, ez óhatatlanul is így van. A forgatókönyvet ő írta meg, a mi tapasztalataink alapján is – tudtuk meg Szabó Domokostól.
Tabudöngetés
Az Abbázia moziban, a Párhuzamok és ütközések versenyprogramban, csaknem ugyanabban az időpontban, a Magasmentés című alkotást vetítették. A film főhőse egy magasmentő specialista tűzoltó, aki azok életét próbálja megmenteni, akik épületekről vagy hidakról a mélybe ugranának. Márpedig egyre többen döntenek úgy, hogy ily módon végeznek az életükkel. Közben a főhősünk élete is a romokban hever, egy balesetben elvesztette a feleségét, és a fiával sem felhőtlen a viszonya.
A fesztiválon jelen volt Fésős András, a film rendezője, valamint a szabadkai születésű Keszég László, az alkotás egyik szereplője.
– Az öngyilkosság komoly tabutéma, nem csupán nálunk, hanem sok helyen a világban. Itt Közép-Európában ez egy súlyos probléma. Nagyon magas az öngyilkossági ráta. Úgy gondolom, hogy ezzel foglalkozni kell, ezért is készült el a film. A mentés, amit ez a tűzoltó végrehajt, szép társadalmi tett, de maga a közeg az érdekes, ami miatt teszi. Mások megmentése a saját életében egy kompenzáció, azt kell megérteni, hogy miért menti meg az embereket – fejtette ki Fésős András.
– Szerintem ezt a történetet úgy kell elképzelni, mint egy hagymát, amely nagyon sok rétegből áll. Hadd tegyek hozzá még egy képet: egy vektort, mint egy irányba ható erőt, amely csak halad és nem tudni hol fog megállni. A karakter, akit megformálok, egy ilyen vektor a főhős körül, egy keringő probléma, amit senki sem tud megoldani. A karakterem tehát bonyolítja a főhős életét – mondta Keszég László.
Nők a filmiparban
A palicsi filmfesztivál kísérőrendezvényeként egy tanácskozást is tartottak, amely a nők helyzetét taglalta, illetve azt, hogy milyen mértékben jutnak lehetőségekhez, hogyan állunk e téren a nemi egyenjogúsággal. A tanácskozáson elhangzottakat, a résztvevők nevében, Mirona Radu romániai rendezőnő foglalta össze.
– Nagy szükség mutatkozik az ilyen témájú beszélgetésekre, a törekvésünk pozitív visszhangra lelt, ami arra buzdít bennünket, hogy ezzel máskor is foglalkozzunk. Úgy gondoljuk, hogy fontos e témával jelen lenni a filmfesztiválokon. Igaz, mostanában tapasztalhatunk egy trendet, miszerint erre nagyobb figyelem irányul, több nő készít filmet és többen kapnak díjakat is, de ez nem elég. Serkenti kell a kreativitást, hinnünk kell magunkban, és különös tekintettel kell lennünk a fiatalokra. Romániai rendezőnőként azt mondhatom, hogy nálunk nincs meg a nemek közti egyensúly. Ez ügyben cselekednünk kell, nem foghatjuk csak a rendszerre, nem intézhetjük el annyival, hogy a rendszer áldozatai vagyunk – magyarázta Mirona Radu.
Nyitókép: A Kálmán-nap című filmet Szabó Domokos és Bántó Csaba mutatta be (Lukács Melinda felvétele)
