2024. július 25., csütörtök
EURÓPAI FILMEK FESZTIVÁLJA – PALICS

Az utca másik végén

Válogatás a szegedi Zsigmond Vilmos Filmfesztivál alkotásaiból Palicson

A palicsi filmfesztivál már több éve együttműködik a szegedi Zsigmond Vilmos Filmfesztivállal, amelynek kínálatából az idén is megtekinthettünk egy válogatást. Hétfőn egy húszperces rövidfilm volt látható az Eurocinemában. Az utca másik vége című filmet Nagy Kálmán rendezte. A film érzelmekkel teli, megrázó, akár hétköznapi történetet mutat be.

Egy tipikus jó fiúról, Ábelról szól a sztori, akit általános iskolás osztálytársa, Bence folyamatosan bántalmaz. Többször megszégyenítette a kisfiút, és ellopta az új fülhallgatóját. A filmben Ábel apukája is hangsúlyozta, hogy vannak gyerekcsínyek, főleg a fiúk esetében, de mindennek van határa, így Ábel és apukája meglátogatta Bencét, hogy elbeszélgessenek a fiúval aljas tetteiről. A beszélgetés nem úgy alakul, ahogy eltervezték, sőt erkölcsi dilemmával szembesíti az apát és a fiát. Bence tagadta, hogy megdobta volna kővel Ábelt, s felháborodásában nekiugrott a tisztázó beszélgetésre érkezett osztálytársnak, megtépte a haját. Emiatt Bencét az apja – aki egy agresszív ember, volt kitől rossz példát látni a fiának – Ábelék szeme láttára megpofozta és szobafogságra ítélte. A történet itt nem ér véget, a tetőpont a visszaúton derül ki. Ábel – akit felzaklatnak a brutális pofonok, amelyeket osztálytársa kapott – elmondja apukájának, hogy Bence valóban zaklatja az iskolában, de a kődobálást csak kitalálta, hogy felfüggesszék az őt bántalmazó osztálytársát. Az apuka, hogy jó példát mutasson, visszafordult, hogy bocsánatot kérjen a családtól, de Bence apja a vita hevében őt is megpofozta, így verekedésbe torkollott a film vége.

Olyan film ez, amely a gyerekek, fiatalok közötti kortárs erőszakról, az elharapódzott bántalmazásokról, az okokról, a következményekről ad árnyaltabb képet. A filmben kiderült, hogy nem volt egyértelműen csak jó és rossz szereplő, hisz mindenki tett olyasmit, ami nem avatja az erkölcs bajnokává.

Mária Terézia szül

Szintén a Zsigmond Vilmos Filmfesztivál válogatásából láthattuk a 2022-es Mária Terézia szül című filmet Cibulya Nikol rendezésében, amely visszarepítette a közönséget az 1700-as évekbe. Képekben, díszletben, színekben és hangvilágban is gazdag a film, amely nosztalgikus hangulatot teremtett, és az időutazás érzetét keltette. A történet főszereplője Mária Terézia magyar királynő, aki éppen szülni készül, egy igencsak kellemetlen környezetben. A királynő nem hitvesi ágyában, a férje mellett ad életet gyermekének, hanem egy bálteremben nemesek, politikusok, hadvezérek és zenészek előtt. A királyi udvar lakomázik, pezsgőzik, vihorászik és várja, hogy a királynő lányai után talán megadatik egy fiú trónörökös, aki méltó lehet a királyi címre. A frissen megkoronázott Mária Terézia az ünnepség keretében királyi kötelezettségeit kell hogy ellássa. Annak ellenére, hogy bármelyik pillanatban szülhet, a hadvezérrel és az országbíróval kell hogy egyezkedjen. Csak akkor tudja megóvni királyságát II. Frigyes király fenyegetéseitől, ha legalább húszezer katonát biztosítanak neki. Világra hozta várva várt fiát, majd kezébe vette, és máris hívta az uralkodói kötelesség: a környező hatalmaknak hadüzenetet küldött. Mária Terézia később eltörölte a nyilvános szüléseket a palotában, hisz megalázó volt számára. Erős, magabiztos női karakter, aki próbálta az anyaságot és az uralkodást is egyszerre megragadni. Tizenhat gyermek édesanyja volt. Az országgyűlésen is kisbabájával akart megjelenni. Nehéz egyensúlyt teremtenie, elvégre a nyilvánosságnak és a magánéletnek is vannak határai.

https://www.topfilmek.hu/movie

https://www.topfilmek.hu/movie

Nyitókép: Nagy Zsolt (Tamás) és Sáfrány Ágoston (Ábel) Az utca másik vége című filmben (https://frisshusbudapest.com)