Az elsőéves hallgatók ünnepi összeállítása
Az újvidéki Magyar Nyelv és Irodalom Tanszék Forradalmi levelek – levelek a forradalomból címmel tegnap ünnepi műsort tartott az 1848–49-es magyar forradalom és szabadságharc emlékére a Bölcsészettudományi Kar Kék termében.
A magyar tanszék ünnepségét megtisztelte jelenlétével Magyarország belgrádi nagykövetségének képviseletében Szentgyörgyi Klára, a Collegium Hungaricum igazgatója, mr. Katarina Kovačević tartományi felsőoktatási segédtitkár, Szakállas Zsolt tartományi oktatási altitkár, Erdődi Edvina, a Magyar Nemzeti Tanács alelnöke, dr. Ivanović Josip egyetemi tanár, a Szabadkai Magyar Tannyelvű Tanítóképző Kar dékánja, Snejder-Sára Ildikó, az újvidéki Európa Kollégium igazgatója, továbbá a társadalmi oktatási és művelődési intézmények, a pártok, civil szervezetek és a média képviselői, írók, magyartanárok, munkatársak, a tanszék volt és mostani tanárai, valamint a bölcsészkar mostani tanárai és hallgatói.
Dr. Toldi Éva tanszékvezető egyetemi tanár köszöntőjében többek között elmondta, hogy Petőfi Sándor óta minden rezsim rettegett a Petőfi-effektustól. Mert melyik hatalom szeretné hallani azt, hogy „akasszátok föl a királyokat!”? És hozzáfűzte, hogy a Petőfi-effektus íratta meg Illyés Gyulával az Egy mondat a zsarnokságról c. verset.
Dr. Ózer Ágnes történész, muzeológus 1848 a vajdasági magyar történetírásban című előadásában kiemelte, hogy a magyar nemzet 1918-ban elszakított részei a nemzeti történelem szempontjából az 1848/49. évi eseményeket különbözően és sajátosan élik meg. Ő a tanszéki ünnepségen a történetírás történetével foglalkozva megkísérelte felvázolni az 1848/49-es forradalom és szabadságharccal foglalkozó vajdasági történetírás történetét a vajdasági magyarság számára oly fontos történelmi témának, az 1848/49-es forradalom és szabadságharccal foglalkozó vajdasági magyar historiográfiai művek példáján.
Többek között arról is beszélt, hogy az 1950-es években már az 1848/49-es forradalom és szabadságharc más ideológiai köntösbe bújtatva bekerült a tantervekbe és az oktatási programokba, majd az újvidéki bölcsészkaron beindított Történelem Tanszék tanmenetébe, ahonnan a múlt század második felében több magyar történész – Mészáros Sándor, Csehák Kálmán, Hegedűs Antal, Györe Zoltán valamint a fiatalon elhunyt Pál Tibor is kikerült, az utóbbiak a szerb–magyar viszony részkérdéseit igyekeztek, igyekeznek megvilágítani, vagy helyhez kötötten Pejin Attila és Nagy Tibor. És nem utolsósorban megdicsérte a Vajdasági Helytörténeti Társaság amatőr történetíróinak szorgalmát és kitartását.
A jelenlevők élvezték és vastapssal jutalmazták Albert Éva, Gavran Emma, Major Evelin, Móricz Virág Kinga, Papp Rebeka, Petró Éva, Rasztovác Henrietta és Turi Orsolya, a tanszék elsőéves hallgatóit, akik a Forradalmi levelek – levelek a forradalomból című összeállításukat, dr. Novák Anikó egyetemi tanárnő felkészítésével, magabiztosan énekelve, színészkedve adták elő.
