Budai Rebeka, aki tizenhat évesen egy gimnáziumi együttesben játszott, egy átlagos napon zenés videót posztolt az egyik közösségi oldalra. A dal pillanatok alatt hihetetlenül népszerű lett, és Rebekát felkarolta Körte, a tetoválóművészből lett zenei menedzser. Azóta az egész ország Bexiként ismeri a tinisztárt – áll Leiner Laura új könyvsorozatának ismertetőjében. Az írónő A Szent Johanna gimi fergeteges sikere után ismét olyan könyvsorozatot alkotott, amely könyveket ismét szívesen veszik kézbe a tinik. Sőt! Amikor a napokban megjelent a Bexi-sorozat ötödik kötete, hosszú tömött sorban álltak a tinilányok a könyvesbolt előtt, hogy az elsők között lehessenek, akik hozzájuthatnak a kiadványhoz. Ez a rajongás Leiner Laura könyvei iránt nálunk is felfedezhető, hiszen a szabadkai Városi Könyvtárban szinte sohasem áll a polcon az írónő egyik könyve sem, sőt az olvasók sokszor úgy jutnak hozzá, hogy várólistára iratkoznak. Hogy miben áll e könyvek titka, arról Omerović Helénával, a szabadkai Városi Könyvtár gyermekosztályának könyvtárosával beszélgettünk.
– Néhány évvel ezelőtt ugyanilyen őrületet váltott ki a Harry Potter, most hasonlót tapasztalunk Leiner Laura könyveinél is. Hogy miben áll a titka? Talán abban is, hogy a főszereplői az olvasók korosztályával hasonlóak, így könnyebben is azonosulnak a szereplőkkel, érdekli az olvasókat, hogy a vele hasonló korúakkal mi történik. Másrészt pont olyan témákat ragad meg, amely témák szinte mindennaposak a tinik körében, és olyan dolgokról ír, amely a tinik vágyai között is szerepel: egy jó iskola, ahova mindenki szívesen jár, vagy a Bexi esetében a hírnév, az ismertté válás, a népszerűség. Modern és korhű. Benne van a YouTube, az okostelefon, a Facebook, mindaz, ami a mai gyerekek mindennapi életének szervez része. A nyelvezete, a ritmusa is közel áll a mai fiatalokhoz, minden oldalon történik valami, pörögnek az események, és ilyenkor az sem számít, hogy milyen vastag a könyv. Én nem értettem például, hogy a fiam miért kínlódik a Tüskevárral, amikor a Harry Potter-könyveket falta. Azt mondta nekem, hogy nehezére esik olvasni a hosszú leíró részeket. A mai gyerekek hozzászoktak a pörgős világhoz, a gyorsan elérhető információkhoz, az élettempójuk olyan, hogy nem érdekli őket a hosszú természetleírás. Sajnos nem tudunk lassítani – mondja Omerović Heléna.
Van arra példa Magyarországon, hogy A Szent Johanna gimi bekerült a kötelező házi olvasmányok mellé az ajánlott olvasmányok listájára. És az sem meglepő, hogy ha szabadon választhatnak olvasnivalót, sokan ezt a könyvet választják.
– Én nagyon becsülöm azokat a pedagógusokat, akik a kötelező házi olvasmányok mellett megadják annak a lehetőségét is, hogy szabadon válasszon könyvet a tanuló. A szabadkai Gyermekosztályon mintegy 30 ezer könyv van, magyar, szerb és horvát nyelven. Ha valaki rászánja az időt – betér a könyvtárba akár csak nézelődni, belelapozni a könyvekbe – biztosan talál kedvére valót. Aki nem szeret regényt olvasni, annak érdekesek lehetnek például az enciklopédiák.
