Tolcsvai Nagy Gábor (Dávid Csilla felvétele)
Az Újvidéki Egyetem BTK Magyar Nyelv és Irodalom Tanszéke A jelentésvizsgálat (új) horizontjai címmel nemzetközi tudományos konferenciát szervezett szerdán a Bölcsészettudományi Karon.
Dr. Csányi Erzsébet tanszékvezető elmondta, hogy az idei nyelvészeti napokon nagyon gazdag a kínálat, a jelentkezők létszáma harminc.
– Az elmúlt években ezt a szintet tartjuk, azzal a különbséggel, hogy tavaly a Kárpát-medence minden régiójából voltak résztvevők, az idén magyarországi vendégeink vannak. Mindig ügyelünk arra, hogy a Bölcsészkar angol, német és szerb tanszékének képviselői is jelen legyenek és bekapcsolódhassanak a munkába. A konferencia nyelve természetesen magyar, de szeretnénk széles spektrumban megszólaltatni azokat a kutatókat, akik a nyelvtudomány terén újabbnál-újabb eredményeket érnek el. A doktoranduszok jelen vannak, így a fiatalokat is bekapcsoljuk a munkába – részletezte dr. Csányi.
Tolcsvai Nagy Gábor, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem és a Nyitrai Egyetem tanára, a plenáris ülés első előadója volt.
– A konferenciának a nyelvi jelentés a témája, az én előadásom a kognitív szemantika alapjait fogja nagyon röviden bemutatni. Az ige jelentésszerkezetének felépülésére összpontosítok. Ez azért fontos számunkra, mivel a jelentésről nagyon keveset tanítanak az iskolákban és az egyetemen is. Holott azért beszélünk, hogy mások számára hozzáférhetővé tegyük a jelentéseket. Az elmúlt évtizedekben a kognitív pszichológia és a kognitív nyelvészet nagyon sok mindent felderített arról, hogy hogyan hozunk létre jelentésszerkezeteket a megismerés, a tapasztalat és az absztrakció révén – nyilatkozta Tolcsvai Nagy a konferencia kezdete előtt.
– A mai konferencián arról tartok előadást, hogy a vajdasági tizenéves magyar–szerb kétnyelvű fiatalok írásos nyelvi produktumaiban vajon fellelhetők-e a nyelvjárás jelei, illetve az általuk elkövetett hibák milyen jellegűek. Helyesírási problémák, nyelvtani ismerethiányok, vagy tényleg a nyelvjárások hatása tükröződik? Amikor a szóbeli produktumokat vizsgáljuk, megállapítható, hogy Vajdaság területén sok dialektus és nyelvjárás van jelen, és ez megjelenik az írásban is. Felvetődik a kérdés, hogy ezek a nyelvjárások milyen jellegű korrekciókat igényelnek, ugyanis tudjuk, hogy az írás elsajátításánál még mindig a sztenderd nyelvezet az egyedüli elfogadható – fejtette ki Bíró Anna, a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatója.
