A bácskossuthfalvi gyökerekkel rendelkező dr.Békefy Lajos budapesti református lelkipásztor Kálvin János munkásságának kiváló ismerője, szakértője. Magyar, angol, német nyelven tizennégy alapos tanulmányt írt az 500 éve született reformátorról. Nemrégiben Szabadkán járt, ahol a református templom előcsarnokában felavatták Kálvin mellszobrát.
Beszélgetésünk során először is arra kaptunk tőle magyarázatot, hogy amíg Európa nyugati részén 2009 a Kálvin-év, addig a Kárpát-medencében ez miért ölel fel 5 évet. 2009 és 2014 között azért tartanak Kálvin-éveket Európa e részén, mert a fiatalabb generáció kevés ismeretanyagot kapott a nagy reformátorról. Holott Genfben töltött 25 éve alatt például olyan szociális reformjai, elgondolásai voltak, amelyek még a XXI. század embere számára is példaértékűek.
– Kálvin a mai banki világot igencsak megkritizálhatná azzal a kamatpolitikával, amelyet Genfben bevezetett. Megtiltotta az uzsorakamatot, viszont bevezette az életkezdő, pályakezdő támogatást. Ezt persze nem így nevezték akkor, hanem a szegények részére nyújtott szerény anyagi tőketámogatásnak, ami után mindössze 6,2 százalékos törlesztőkamatot kellett fizetni. Ez a mai banki világban elképesztően alacsony. A szociális érzékenysége Kálvinnak hihetetlen volt. „A szegénység szégyen, a munkanélküliség botrány” – írta egy helyütt. Azt vallotta, tudatosítani kell, a munka és az imádság egyaránt az ember méltóságát szolgálja. Egy másik helyen azt olvashatjuk tőle, ha egy koldust láttok a templom előtt, el ne hajtsátok, hanem a városi tanács, a magisztrátus vegye listába és gondoskodjék arról, hogy ha nem betegről van szó, akkor jusson munkához – hallottuk Békefy lelkipásztor úrtól.
Beszélgetésünk során az is szóba került, hogy Kálvint gyakran vádolják művészetellenességgel, holott erről szó sem volt.
– Kihordatta a templomból a képeket, szobrokat, mert mint mondotta, elvonják Isten igéjéről a figyelmet, az elmélyülést akadályozzák. Azt vallotta, szeretjük a szépet, de mindent a maga helyén kell tisztelni, csodálni. Nemrégiben írtam egy tanulmányt Aszépre rácsodálkozó Kálvin címmel erről a témáról. Kálvin komolyan értékelte a tudományokat, a természettudományok és a hit kapcsolatát teljesen természetesnek vette. Hisz azok a tudósok is, akik talán hit nélkül vizsgálják a természet világát, rácsodálkoznak, milyen rend van a világűrben. Ahogy Einstein a XX. században mondta, a makro- és mikrokozmoszban valamilyen kozmikus intelligenciának kell lennie, mert a tudattalan anyag nem tudja magát ilyen mértékben szervezni és nem tudja magát ilyen módon alkotni – hallottuk beszélgetőtársunktól, akinek Kálvinról szóló tanulmányait a www.reformatus.hu honlapon olvashatjuk.
– Kálvin még sok tekintetben előttünk van, hisz olyan világban élünk, ahol sem a morális elvek, sem a másik ember tisztelete nincs a helyén. E világban olyan fájdalmas háborúk emlékét hordozzuk, mint amilyen a közelmúltban a délszláv háború volt, ahol jelen van a korrupció, jelen van a maffia. Kálvinnak sok aktuális üzenete van még a mának, és az a fajta tiszta közéletiség, amelyet Genfben igyekezett megvalósítani, mintaértékű, példaértékű.
