Anyanyelv-pedagógiai konferencia vajdasági vonatkozásokkal

Az I. Vályi András anyanyelv-pedagógiai konferenciát a közelmúltban rendezték meg Budapesten. A szervező az Oktatási és Kulturális Minisztérium, a Magyar Nyelvtudományi Társaság, az ELTE Bölcsészettudományi Kar volt. A konferencián hallottakról Horváth Futó Hargita magisztert is megkérdeztük. Az ötletpályázaton plakettet és könyvjutalmat kaptak a csantavéri pedagógusok: Kecsenovics-Szabó Dóra és Lengyel Andrea (magyartanárok), valamint Kelemen Magdolna (tanító). S még egy vajdasági vonatkozás: a Tinta Kiadó kiadványaként Kiss Gábor bemutatta Molnár Csikós László szótárát (Divatszavak, 2009).

A HELYESÍRÁSRÓL

Horváth Futó Hargita: –Az érdekes és aktuális problémákat felvető előadások és műhelyfoglalkozások közül az írás és helyesírás kérdésével foglalkozó szekció két előadását emelném ki. Keszler Borbála, a Magyar Tudományos Akadémia Magyar Nyelvi Bizottságának társelnöke az I. Vályi András anyanyelv-pedagógiai konferencián a helyesírási szabályzat készülő 12. kiadásáról beszélt, ehhez a témához kapcsolódott Antalné Szabó Ágnes előadása a különírás és egybeírás új fejezeteiről. Keszler Borbála kifejtette, hogy a társadalmi-környezeti változások miatt 25–30 évenként szükséges felülvizsgálni a helyesírási szabályzatot, és példákkal illusztrálva ismertette a változtatások típusait. A jelenlevők többsége a szabálytervezet azon pontjaira reflektált, amelyek több teret engednének az alternatív megoldásoknak, és amelyek a köznép beszédét figyelembe véve szabályoznák a nyelvhasználatot. Az érvényben levő szabályzat 75. pontja kimondja például, hogy a céh, cseh, düh, juh, méh, pléh, rüh stb. névszókban a h-t csak akkor ejtjük, ha a toldalék magánhangzóval kezdődik vagy magánhangzóval járul a tőhöz, más esetben a kiejtésben néma a h, az írásban azonban a szavak minden alakjában jelen van. A h végű szavak bizonytalan vagy változó ejtése miatt a szabályzattervezet engedményeket tesz, és a szabálypont-módosítás kimondja, hogy mindkét ejtési mód helyes: aki pl. a düh szót h-val ejti, ezentúl a -val, -vel toldalékolásnál a dühhel alakot alkalmazza, aki viszont kitart a néma h mellett, az a dühvel ragozott alakot fogja használni. A magyartanárok szerint a szabályzatot módosító akadémiai testületnek állást kellene foglalnia a néma h sorsát illetően, mert az „így is jó, úgy is jó”-féle szabályozás gondot okoz a helyesírási versenyek és más hasonló jellegű megmérettetések esetében. Antalné Szabó Ágnes, az ELTE Mai Magyar Nyelvi Tanszékének docense az egybeírás és különírás szabályainak egyszerűsítése, a logikátlanságok kiiktatása mellett érvelt. Mivel sokak szerint a helyesírási szabályzat legproblémásabb, legnehezebben elsajátítható része a különírás és az egybeírás fejezete, egy új, átláthatóbb, logikusabb rendszert dolgozott ki a szabályok átcsoportosításával, és szorgalmazza a szabályszövegek egyszerűsítését is. Az előadásokban felvetett problémák sok új kérdést generáltak, javaslatok, ötletek hangzottak el, amelyeket az akadémiai testület tagjainak figyelembe kell venniük a helyesírási szabályzat 12. kiadásának elkészítésénél. Az új szabályzat Keszler Borbála szavai szerint legkorábban 2010 végén jelenik meg – tudtuk meg Horváth Futó Hargita magisztertől, az újvidéki Magyar Tanszék tanársegédétől.

ÖTLETPÁLYÁZAT

Kecsenovics-Szabó Dóra: –Iskolánkból (Hunyadi János Általános Iskola, Csantavér) évek óta vesznek részt magyartanárok és osztálytanítók az ELTE továbbképzésein. Ez volt azonban az első év, amikor az ötletpályázaton is szerepeltünk. Az idei évben anyanyelv-tanítási ötleteket vártak a szervezők. Sokáig töprengtünk, s végül arra az elhatározásra jutottunk, hogy megmérettetünk mi is. A pályázatokat elektronikus formában és nyomtatott formában is el kellett küldenünk.

Munkámban elsősorban a csoportfoglalkozások, a kooperatív technikák, valamint a számítógép adta lehetőségek szerepeltek. A négyoldalas pályázatból csak két ötletet emelnék ki. Készítettem egy interaktív tesztet a nyolcadikos tanulók számára, ami kiválóan alkalmazható ismétlésként, vagy akár osztályok közötti vetélkedő szervezésekor is. Egy másik feladatsorom a Legyen műköltészet! címet viselte.

Ötödik–hatodik osztályos tanulókkal csoportmunkában végeztettem el ezt a feladatot. A népköltészeti és műköltészeti alkotások közötti, valamint az egyes műfajok közötti különbség érzékeltetésére szolgál. 4-5 fős csoportokban dolgoznak a tanulók. (Lásd a keretes feladatokat!)

Fejleszti a gyerekek kreativitását, szövegalkotó készségét, és jó szórakozási lehetőséget kínál a tanórán kívül is. Tanulóim sokáig beszéltek ezekről a feladatokról, és igényelték őket a későbbiekben is.

Lengyel Andrea:–Soron következő tanítási egységként a névszói állítmány szerepelt a tantervben. Azon töprengtem, vajon milyen új módszerrel tudnám ezt a fontos nyelvtani órát a tanulók számára érthetően előadni. Arra a megállapításra jutottam, ha talán „a száraz definíció” helyett változatos feladatsorral próbálkoznék, nagyobb sikert érnék el. Így egy feladatlap összeállítását találtam a legcélravezetőbbnek. A tanulók önállóan és párban is dolgozhattak, használták a tankönyvet, és a saját véleményüknek is hangot adhattak. Olyan feladatokat igyekeztem összeválogatni, amelyek egy hetedikes tanulónak – ha folyamatosan készül az órákra – nem okozhatott nagyobb fejtörést.

Kelemen Magda: –Az ötletpályázaton egy harmadik osztályosoknak készített óravázlattal vettem részt. Tanítási egységként a jövő idő tanítása szerepelt, elsődleges oktatási feladat volt tehát az igék idejének tudatosítása.

Igyekeztem a gyerekek számára érdekes feladatokat összeállítani, sok képpel. Az osztály főleg vizuális típusú gyerekekből áll, könnyebben megjegyzik és elsajátítják azt, amit képpel is illusztrálunk. Az órát játékos légzőgyakorlattal kezdtük, az új anyagrész elsajátításához szókártyákat használtunk. Fontos volt a tanulók aktivizálása, helycserés feladatokat kaptak, ezáltal mozgásban is voltak, és játszva tanultak is. Saját feladataik alapján határozták meg a jövő idő definícióját és az igeidők jeleit is. Az órán természetesen írásgyakorlást is végeztünk, valamint használtuk a tankönyvet is.

Az újabban hatalmas létszámú osztályokban mindig más és más módszert, ötletet kell alkalmaznunk, hogy a tanulók figyelmét lekössük. Számomra ez egy sikeres óra volt, ezért is vállalkoztam arra, hogy megosztom másokkal.