-- Család- de társasági regény is a napló -- hangoztatta dr. Bányai János irodalomtudós, dr. Várady Imre naplójának második részével kapcsolatban, melynek bemutatójára hétfőn került sor a Vajdasági Múzeumban, Újvidéken. A Napló 2. a Forum Könyvkiadó Intézet gondozásában jelent meg, és dr. Várady bejegyzéseit tartalmazza 1943-tól 1957-ig.
A bemutató egy beszélgetés kereteiben zajlott, melyen részt vett dr. Sajti Enikő a Szegedi Tudományegyetem történésze, a már említett dr. Bányai János irodalomtudós, és dr. Várady Tibor, jogász, a napló valamikori írójának unokája. A Beszélgetés moderátora Sági Varga Kinga volt.
Az esemény a múzeum képviseletének beszédével kezdődött, majd pedig Virág Gábor, a Forum igazgatója köszöntötte a vendégeket, és a részvevőket.
Először Sági Varga Kinga moderátor ismertette a naplót az egybegyűltekkel.
Ezek után dr. Sajti Enikő, a napló recenzense szólalt fel. Elmondta, hogy a napló nem csak egy nagybecskereki jogász, és ismert közéleti személyiség feljegyzései, hanem -- a napló első részével együtt -- egy fontos, és hiteles forrásmű, amely pontosan, és egy egyéni szemszögből mutatja be a magyarság mint kisebbség újraszerveződését, két alkalommal is, két különböző politikai rendszerben.
A bemutatót Bányai felszólalásával folytatódott, aki szerint a napló értelmezhető elsősorban úgy is, mint napló, tehát feljegyzések, emlékek sora, azonban könyvre úgy is tekinthetünk, mint regényre. Ebben a tekintetben pedig Várady naplóját úgy is kezelhetjük, mint családregényt, sőt, Bányai helyesbít- társasági regényt. Álláspontja alátámasztására megemlíti, hogy a könyv olvasása során, megismerkedünk a családdal, a szokásokkal, sőt, a feljegyzésekben megjelenik az akkori nagybecskereki értelmiség, akikkel a jogász úr kapcsolatot tartott. Bányai szavai szerint, átfogó képet kapunk Várady társasági életéről, szokásairól, valamint a már említett értelmiségi rétegről.
Végül, dr. Várady Tibor szólalt fel, aki megtalálta nagyapja jegyzeteit. Elmondta, hogy a napló sok érdekességet tartalmaz a múltról, bemutatja nagyapja gondolatait, és a közhangulatot az új rezsimben. Egy olyan rezsimben, ahol „a múlt nem volt illendő”, ahol a múlt tisztelete atipikus volt. Dr. Várady Tibor szerint a napló nagy szerepet játszik az akkori közhangulat és történelmi tények megőrzésében.
