A metafora mesekertje – fabularitás és figuritás Csáth prózájában címmel tartott előadást dr. Bordás Sándor Csáth-kutató, hétfőn, az Újvidéki Egyetem Bölcsészkarám, a Magyar Tanszék rendezésében.
Mint ahogy azt a cím is sugallja, a látogatók arról kaphattak közelebbi képet, hogy hogyan is érvényesül a mese, mint olyan, Csáth Géza történetbeszélésében, hogyan lelhető fel a mesevilág és a metafora kapcsolata prózájában. A megjelenteket Csányi Erzsébet egyetemi tanár köszöntötte, majd pedig a szót az előadó vette át.
Bordás, előadásában Csáthtól folyamatosan idézve igyekezett a hallgatóságnak példákon keresztül bemutatni az irreális meseszerűség jelenlétét az író műveiben. A valamikori szegedi Fosszília irodalmi folyóirat szerkesztője, leginkább a Tor, Pán halála, Pesti mese, A varázsló kertje és egyéb műveken keresztül próbálta szemléltetni a metafora mesekertjét, avagy a mesei használatban álló metaforikus olvasatot. Folyamatosan rámutatott a műveken keresztül a metaforikum és a mesei fantasztikum összefüggéseire.
Egyebek között kitért az ópiumhasználatra is, mint anyagra, amely segít egy új tudat létrehozásában, a fizikai létből való kilépésben, egy új léttapasztalat megismerésében, amelynek ismeretében egy más dimenzióban tárul elénk a fabularitás, a mesei ősi egység, korlátlan létállapot, és a metaforikus olvasat.
Az előadó mondanivalója nyomatékosítása érdekében folyamatosan idézett más ismert és elismert irodalomtudósoktól, akik már foglalkoztak Csáth munkásságával hasonló kontextusban, vagy esetleg érintették az említett témakört. Az előadás után a hallgatóságnak alkalma nyílt kérdezni az előadótól, amire az készségesen válaszolt.
