Néhány évvel később történt, amikor épp arról regéltem, hogy ő egy új generációs kisgyerek, a tisztelet verbális formáit már csak történelemből ismeri…
Amikor…
Hirtelen…
Nem gyűjtünk több papírt. Ez egy végletes döntésem volt. Bár én inkább véglegesnek szántam. És nagy kihívást is jelent a számomra: lemondani mindarról a töméntelen sok információról, amit ez a rengeteg, egyre csak gyülemlő és felgyülemlő, tornyosuló és porfogósodó papírhalmaz hordoz.
Mindegy, akkor sem engedhetjük meg magunknak, hogy a papírhalmok, újsághegyek kiszorítsanak bennünket a lakásból. Habár azt sem értem igazán, mit keres itt lányom sapkája a konyhaasztalon, a könyököm alatt.
Engedjétek hozzám az információkat…!!!
Az információk egy részét, amelyek miatt a szóban forgó újságokat érdemes lenne megőrizni, ki kellene jegyzetelni, hogy ha már a lapoktól, a sajtótól megszabadulunk, az újrahasznosítható adatsorok elérhetőek, visszakereshetőek, kézenfekvőek maradjanak. És nem utolsósorban: bármikor hozzáférhetőek.
A Budapesti Újság igazából egy érdekes kiadvány. Ez is csak egyike a számtalan ingyenesen terjesztett reklámlapnak (mert abban van a pénz!…), de valamelyest igyekszik az apró, közhasznú információival használati értéket is felmutatni. Megtudhatjuk belőle például azt is, hogy hol és mikor lesz véradás, kiderül, hogy „AZ ISZLÁM IRÁNBAN címmel tart előadást október 26-án 17.00-kor Vásáry István egyetemi tanár, volt ankarai és teheráni nagykövet a Jászok Egyesületének szervezésében a Pest megyei Megyeházán (V., Városház u. 5–7., II. em. tanácsterem)”, és megannyi más érdekes, apró információ olvasható még a lap második oldalán. Például innen tudtam meg azt is, hogy november 27-e a véradók nemzetközi napja: „A VÉRADÓK NAPJA (november 27.) előtt a Vöröskereszt szociális akció szervezésével kíván segítséget nyújtani a véradóknak, véradásszervezőknek és hozzátartozóiknak, de várják a főváros rászorult lakosait is. Mérsékelt áron kínálnak gyermekruházatot, lakástextíliát, női és férfiruházatot. Helyszín: VI., Bajcsy-Zsilinszky út 31. Időpont: november 15-én 14–18-ig, 16–17-én 10–18-ig. Az akció során befolyt összeget a véradó mozgalom támogatására fordítják.”
Ezeket most bejelöltem, majd holnap szépen mindet elültetem az ESEMÉNYFIGYELŐBE a Pandában… No de mindez még mind semmi ahhoz képest, hogy ez az újság igazából kettő, s hogy melyiket olvassuk, az csak attól függ, hogy milyen irányból lapozzuk fel. Egyik oldalán Budapesti Újság, a másik felén meg Budapesti Piac, s hogy ez utóbbiról nem beszélek, az csak annak tudható be, hogy nem is érdekel. Annak ellenére sem, hogy a 600. lapszámban rendkívüli hirdetési kedvezményt kínál, elsősorban – feltételezem – nem is annyira az olvasóinak (hiszen túl sok olvasnivaló nincs is nagyon rajta…), mint inkább üzleti partnereinek.
És menetelnek úgy biz ám az szovjet katonák az kietlen nagy Afganisztánban (s bizony bojkottálták is az nagy demokratikus amerikaiak a moszkvai olimpiai játékokat a szovjetek afganisztáni intervenciójára való hivatkozással… még jó, hogy aztán visszatértek oda megnézni, hátha maradt még valami nékik is a koncból… vagy inkább a koloncból…), s bizony Szerjózsa megtorpan egyszer csak a porzó sorban, lehúzza a sliccét, és kilógatja némi szervét… Oldalba böki hirtelen a mellette botorkáló Szergej, hogy hát mégis, „te, Szerjózsa, baj lesz ebből, ha meglátják a tisztek…”
– A faszom akart idejönni, hát akkor nézelődjön – mondja erre szemet sem rebbentve Szerjózsa.
És menetel így szépen tovább a porban poroszkáló sorban…
De ezt nem a Budapesti Piacban olvasom ám, hanem inkább csak úgy, fejből mondám-mondanám…
Budapesti Újság
országos közérdekű lap
XI. évf. 41. szám
2004. X. 20.
és
Budapesti Piac
országos információs hetilap
XIII. ÉVF. (597. SZÁM) 43. HÉT
2004. X. 20.
Internetcím: www.bppiac.hu
„Gázgyárból múzeumi negyed
Elhagyott, külvárosi gyártelep területére korszerű múzeumi negyedet tervez a kormány és a Fővárosi Önkormányzat. Ebben a ciklusban még csak a jogi kérdéseket tisztázzák, de 2012–13 körül korszerű múzeumok sora állhat az óbudai gázgyár területén, mondta a kulturális tárca helyettes államtitkára, Ács Tamás az [origo]-nak. Ennek érdekében jelenleg egy stratégiai programon dolgoznak a Nemzeti Kulturális Örökség Minisztériumában. Az óbudai gázgyár területével a kormányprogram is foglalkozik: »az óbudai gázgyár területén hozzáfogunk a múzeumi negyed kialakításához«. A beruházás teljes költségét 30-40 milliárd forintra becsülik, amelyben benne van a terület talajának kicserélésének milliárdos költsége is.
A terület, ahonnan év végére teljesen kiköltözik a Gázművek, 27 hektár. A múzeumok részben a most is meglévő, felújítandó műemlékegyüttesben, részben pedig új épületekben kapnának helyet. Az elképzelések szerint ide költözne a Kossuth térről a Néprajzi Múzeum (a belvárosi épületet visszakapná a Legfelsőbb Bíróság), itt lelhetne otthonra az Országos Műszaki Múzeum, helyet kapna itt a Közlekedéstörténeti Múzeum.”1
A lapszámban olvashatunk még a fővárosi közműberuházásokról, a kétszintű érettségiről, a házi segítségnyújtásról a XVIII. kerületben, s még arról is, hogy megváltozik a jövő év közepétől a családtámogatási rendszer, de a változás mikéntje egyelőre bizonytalan…
Ahhoz képest, hogy egész újság (ami valóban sajtó benne…) mindössze háromoldalnyi, s azon felül már átadja a helyét a Budapesti Piacnak, amelynek terjedelme ennek a többszöröse (ügyes, nagyon ügyes a marketingesük… fizetésemelést neki, meg süvegcukrot! …bő kézzel…) az elfoglalt huszonhét oldalával; szóval ahhoz képest már igen, igen ügyesen elhelyezett és megszerkesztett módon tálal a vázolt terjedelemhez képest meglehetősen sok információt. Ezenfelül a Budapesti Újság még kétoldalnyi szerkesztőségi felületnek álcázott oldalon hoz reklámokat.
MEHET!
(A részlet Kilátó mellékletünkben jelent meg.)
