E-book, reader, kindle – ezekhez hasonló furcsa, új kifejezések jöttek divatba a könyvbarátok új generációja körében. Sokan máris temetik a hagyományos könyvet. Az olvasás világa hatalmas átalakulás előtt áll. A néhány éve megjelent és egyre népszerűbb e-könyv-olvasó készülékek, valamint a divatba jövő tábla-PC-k elterjedése azt sejteti, hogy a jövőben olvasmányaink egyre nagyobb részét az új eszközök segítségével fogjuk olvasni.
Az e-book, vagyis az elektronikus könyv nem a szó hagyományos értelmében vett könyv: ezt a kiadványt nem papírra nyomtatják, hanem elektronikusan terjesztik és képernyőn olvassák, az olvasáshoz pedig számos célberendezést alkottak, de tökéletesen megfelel a személyi számítógép is. Az e-könyv, miközben megjelenésében hasonlít a hagyományos könyvekhez, maximálisan kihasználja az új technológia által nyújtott előnyöket.
A budapesti Bukta Melinda azt mondja, papírkönyvet másfél éve csak ritkaságok és tematikus könyvek esetében vesz:
– Tavaly három könyvet vettem, előtte évente közel negyvenet, pedig most se olvasok kevesebbet. A helyhiány kényszerített az e-bookra. A magyar kiadóknak szerintem nem lenne szabad sokat várniuk az e-könyvek kiadásával, a papírral megegyező időpontban elektronikusan is piacra kell dobni az új könyveket. A kisebb kiadók lassan át is állnak; nekik olcsóbb a kiadás, az írók pedig nagyobb százalékban részesülnek az eladásból. Közép- és hosszú távon azok a könyvkiadók maradhatnak talpon, amelyek előbb ébrednek rá a korszellemre, és a másolásvédelemről is lemondanak – mondja Melinda, aki a magyar piac lépéshátránya miatt egyelőre főleg külföldről rendel angol nyelvű könyvet.
A lány társaságában sok a könyvmoly, közülük mindenki rendelkezik kindle-lel, azaz e-könyv-olvasóval.
– A nálunk fiatalabbak is szeretnek olvasni, csak ők mást és egyelőre nem e-könyv-olvasón, hanem tableten, de a technológia ugyanaz. Mióta kindle-öm van, olvasni azon jobban szeretek: pihentetőbb a szememnek, éjszaka is olvashatok anélkül, hogy a párom retináját kiégetném, és ha kihullik a kezemből elalváskor, nem kell aggódnom, hogy összegyűröm, mert magától kikapcsol tíz perc múlva, ha nem lapozok. Az akkumulátora egy töltéssel több mint egy hónapot kibír napi többórás olvasás mellett is. Ha évente tíz könyvet veszel, egy év alatt megtérül az eszköz ára, de illegális tartalmak letöltésével szinte azonnal – állítja, ugyanis amint megjelenik egy könyv a boltban, másnap már fent van mindenféle formátumban a neten – az olvasók ezzel kívánnak nyomást gyakorolni a kiadókra, hogy adják ki e-könyvként is.
Az e-bookok a hagyományos könyveknél olcsóbban, szélesebb körben és gyorsabban terjeszthetők. A kis példányszámú szakkönyvek megjelentetése a hagyományos kiadók számára általában nem is üzlet – ennek a szegmensnek is új esélyt jelent az elektronikus könyvkiadás. Ahogy a lemezpiac és a torrentezés esetében, úgy a könyveknél is a vásárlók fogják meghatározni hosszú távon az eladási csatornákat. Ebben a versenyben az kerül lépéselőnybe, aki előbb felismeri ezt.
Magyarország páréves lemaradással kullog a világtrend után. A kiadható könyvek egyelőre viszonylag olcsók (1500–2000 forint körüli áron mozognak), új könyvek alig vannak, de az idén talán már e téren lesznek változások. Az e-könyvek a felfuttatási időszakban Amerikában is olcsók voltak, az Amazon kiadó most kezdi csak emelni az árakat, és új irányba terelgetni az olvasókat: az egyedileg megvásárolt elektronikus kötetek helyett a csomagvásárlásra, a tagság választására és bérlésre próbálja rászoktatni az embereket, akik így jóval olcsóbban férhetnek hozzá a könyvekhez. Ez a sokat olvasóknak éri meg jobban, az Amazon pedig a tervezhető éves bevétellel tudja pótolni a papírról e-bookra történő váltással kieső bevételeit.
ELEKTRONIKUS TANKÖNYVEK?
A Magyarországi SF Portal szerkesztője, Miyazaki Jun 2010 decemberében indította e-könyvesboltját, amely a magyar tudományos-fantasztikus irodalom kiadására koncentrál. Mint mondja, egyelőre kísérleti jelleggel, mert jelenleg az e-könyv-kiadás nem jövedelmező, de ők hosszú távra terveznek.
– Akkor válhat ebből nyereséges üzlet, ha lesz megfelelő mennyiségű, e-könyv-olvasásra alkalmas eszköz a vásárlóknál. Az e-könyv jelenleg egy pici, ám annál nagyobb növekedéssel kecsegtető piac. A kiadóknak mielőbb ki kell alakítaniuk e-könyves stratégiájukat, de ezt nem az „áttérés” szóval írnám le, mert a papírkiadványok mellett kell elektronikus formátumban is elérhetővé tenniük az irodalmi és szakkönyvjellegű kiadványokat – mondta el érdeklődésünkre a szerkesztő.
Az iskolakezdési költségek is csökkenhetnének, ha a tankönyveket kiadnák elektronikusan. Ha az elsősök szülei tabletekbe ruháznának be, a gyerekeknek nem kellene többé az iskolatársa súlya alatt görnyedniük. A napokban jelent meg a hír, miszerint Kárpátalján e-bookokkal pótolnák a hiányzó állami tankönyveket – a Kárpátaljai Magyar Kulturális Szövetség azt reméli, ezzel gyorsan, olcsón és színvonalasan lehet majd orvosolni a kárpátaljai magyar iskolák tankönyvhiányát. Miyazaki Jun kérésünkre magyarországi példával is szolgál:
– Egy barátom tavaly vásárolt gimnazista gyerekének e-könyv-olvasót, és a tankönyvek, kötelező olvasmányok egy részét ingyenes és legális forrásból elektronikus formában szerezte be. A magyar tankönyvárakat tekintve azonnal meg is térült a beruházása. Egy jól átgondolt rendszerben nagyon komoly pénzeket lehetne már rövid távon is megtakarítani az e-tankönyvekkel. A kérdés persze az, hogy a tankönyvkiadók mennyire érdekeltek ebben a kérdésben – sajnos nem vagyok meggyőződve arról, hogy ez a szegmens 100 százalékban piaci alapokon versenyezne.
A jövőről szólva ő azt állítja, e-könyvből nagyságrendekkel többet fognak eladni, mint papíralapú társaikból, de a papírkönyv is meg fog maradni. A papírnak mindig is lesz egy sajátos varázsa, ha másképp nem, hát ajándéktárgy vagy exkluzív kiadás formájában.
– Valami hasonlót tudok elképzelni, mint a DVD-piac esetében: a szerencsésebb országokban már online is nézhetünk filmeket egyes szolgáltatóknál, de a nézők egy része szívesen vásárol fémdobozos, exkluzív, gyűjtői DVD-kiadványokat a lakásuk polcára – tette hozzá.
KINDLE
A Kindle egy e-könyv-olvasó, olyan hálózati képességekkel ellátott eszköz, melynek szoftvere e-könyvek és más digitális adatok megjelenítésére használható.Az elektronikus papír előnye a klasszikus TFT monitorokkal szemben ugyanaz, mint a könyvé: nem használ háttérvilágítást, ami miatt kevésbé káros az ember szemére, a képernyője matt, nem csillan meg rajta a fény, emiatt a napfény sem zavaró olvasáskor, „oldalról” is tisztán lehet látni, valamint sokkal kevesebb áramot igényel.
A Kindle több méretben képes kijelezni a karaktereket, és lehet növelni vagy csökkenteni a kontrasztot. Kapható billentyűzettel, billentyűzet nélkül és februártól már az érintőképernyős változatban is. A készülékkel készíthetünk jegyzeteket a jelenleg olvasott könyvről, fejezetről, oldalról, kedvenc szakaszunkat kijelölhetjük és elmenthetjük, a teljes szövegben is kereshetünk, az angol nyelvű szövegeket pedig a programmal fel is olvastathatjuk. Minden kindle-höz jár egy ingyenes angol–angol értelmező szótár, így ha egy kifejezést nem értünk, nem kell a szótárért nyúlnunk. Ha wifire vagyunk csatlakoztatva, a jegyzeteket megoszthatjuk ismerőseinkkel a Facebookon vagy a Twitteren keresztül. Az éppen olvasott angol szövegből kijelölhetünk egy szót, majd a beépített szótár segítségével megtudhatjuk a jelentését. Lelkes felhasználók angol–magyar, német–magyar és francia–magyar szótárakat fejlesztettek, ezeket ingyenesen közzétették. A legújabb, érintőképernyős készülék ára csupán 140, a billentyűzet nélkülié 109 dollár, de Amerikából rendelve még olcsóbb. A postaköltséggel együtt sem kerül többe 30-40ezer forintnál, ugyanez Magyarországon legalább 60ezer forintba kerül.
