Szerda este az egykori újvidéki selyemgyárban működő Svilara Kulturális Állomás épületében Radnóti Miklós utolsó versei címmel rendeztek kerekasztal-beszélgetést. A költő verseinek első szerb fordításkötetéhez az előszót annak idején Aleksandar Tišma írta Radnóti Miklós utolsó versei címmel, ezért viselte a mostani est is ezt a címet.
A kerekasztal-beszélgetésen felszólalt Mirko Štark, az újvidéki zsidó hitközség elnöke, és Dragan Stojmenović, a Radnóti verseit több kiadásban is megjelentető Borske biblioteke könyvsorozat szerkesztője. Radnóti verseit szerb nyelven Jugoslav Krajnov szólaltatta meg, az est moderátora pedig Lazar Jovanov volt.
– Radnóti Miklóst munkaszolgálatosként, az erőltetett menet tagjaként Borból egy németországi táborba meneteltették. A legtöbb munkaszolgálatos útközben a kimerültségtől meghalt vagy megölték. Ilyen sors jutott a 20. század egyik legnagyobb magyar költőjének is, akinek földi maradványai a Győr melletti Abdánál feltárt tömegsírból kerültek elő. Ruhája zsebében pedig megtalálták a Bori noteszt. A mostani újvidéki estnek az ad különös apropót, hogy a munkaszolgálatosokat útjuk során 1944 novemberének első napjaiban éppen a ma a Svilara Kulturális Állomásnak otthont adó egykori Ristić selyemgyárban helyezték el. Vagyis nagy valószínűséggel az épület falai között tartózkodott egykoron Radnóti is. A budapesti születésű költő csak ezért szenvedett sorstársaival együtt, mert zsidó volt. Emiatt üldözték, megkínozták és végül megölték. Nagyon fontos, hogy megemlékezzünk ezekről az emberekről, mert tanulnunk kell a történelemből – fogalmazott Mirko Štark.
A beszélgetés során szó esett a Borske beležnice című kötetről is, amelyet a bori Nemzeti Könyvtár adott ki.
– Könyvünknek az első kiadása 1989-ben jelent meg. A második, bővített kiadás pedig 2019-ben. Ez a kötet ugyanúgy Danilo Kiš fordításait tartalmazza, de mellette még két szerző műveivel egészült ki. Egyrészt Zoran Paunović szövegeit tartalmazza, aki Radnóti utolsó verseinek, valamint Danilo Kiš fordításainak elemzésével foglalkozott. Másrészről pedig Aleksandar Zograf munkáját, aki képregényben dolgozta fel Radnóti Miklós szenvedéseit – mondta Dragan Stojmenović, a bori Nemzeti Könyvtár könyvtárosa és a kötetek szerkesztője.
Az est folyamán a közönség több részletet is megtekinthetett Kovács Károly Erőltetett menet című filmjéből, amely szintén a bori bánya környéki táborokra és Radnóti Miklósra emlékezik vissza.
Nyitókép: Lazar Jovanov, Mirko Štark és Dragan Stojmenović, fotó: Kasza Jennifer
