Pénteken este a kúlai Népkör Magyar Művelődési Központban került bemutatásra Bordás Győző és Bordás Attila Csatorna született című kétnyelvű kötete, valamint Bordás Győző Velünk történt című novella-válogatása. A verbászi születésű írót a kúlai eseményen a csatorna-könyvről Buzás Mihály, a novelláskötetről pedig Buzás Márta szerkesztő faggatta. Bordás Győző elmondta, sok év munkája van mindkét könyvben. A bátyjával írt kötet, a csatorna-történet jó néhány évvel ezelőtt elkészült, de csak most jelent meg, és gyakorlatilag Kiss József életútját követi végig.
A Velünk történt című, 24 novellából álló válogatás a Forum Könyvkiadó Intézet gondozásában az író a 75. születésnapjára jelent meg, és újabb bizonyítéka annak, hogy a verbászi születésű író a vajdasági magyar kispróza jeles alkotója. A kötet 24 novellát tartalmaz, amelyeket, ha figyelemmel elolvasunk, rájövünk, hogy Bordás Győző igazi prózai műfaja a dokumentum-, illetve ténynovella.
A Csatorna született című kétnyelvű kötet a Miloš Crnjanski Vajdasági Művelődési Intézet és a Tiski Cvet Kiadó gondozásában látott napvilágot.
− Ez egyrészt a csatornaépítő Kiss József életútját ismerteti az olvasóval, amelyet magam írtam két nyelven, bátyám viszont feldolgozta az építészeti munkáját, és összefoglalta azt is, hogy mi mindent tervezett a csatornán kívül, hiszen tervei alapján templomok, iskolák, malmok, tanítói lakások készültek. Kúlán felfedeztünk egy érdekes építményt is, amely egy egykori ügyvédnek volt a lakóháza. Kiss József életútjának feldolgozása azon apropó alapján született, hogy 275 éve született, 210 éve hunyt el és 220 éve hajózható a Ferenc-csatorna.
Az írót arról kérdeztük, hogy ebben az elszürkült világban mekkora az érdeklődés a helytörténet, az ilyen jellegű, illetve általában az irodalom iránt.
– Meglepő volt, hogy amikor ez a csatorna-könyvünk megjelent, ez év tavaszán, olyan gyorsan elkelt az első kiadás, hogy újabb kiadásra volt szükség, azért, mert az embereket érdekli, különösen itt, a csatorna mentén élőket, hogy mi is ennek a története, mert erről nagyon kevesen és keveset tudnak. Az emberek nosztalgiáznak is, továbbá szeretnék ismerni a múltat, ami, azt hiszem nagyon is természetes, hiszen aki itt él, az tudjon többet erről az emberről, aki mindezt megteremtette és élhetővé tette ezt a vidéket. Fontos ugyanis, hogy annak idején Mária Terézia 18 ezer lelket telepített erre a vidékre, akkor itt mocsaras vidék volt, a csatorna megásásával viszont termővé tették ezt a földet.
Fotó: Paraczky László
Bordás Győzőt arról is faggattuk, hogy mint író és szerkesztő honnan meríti a témákat. Az itt hallottakból arra a következtetésre jutunk, hogy a múltból. Vajon ez teljesen így van?
– Az első löket, hogy úgy mondjam ahhoz, hogy a csatorna-üggyel kezdjek foglalkozni, az egy verbászi vízmérnök, Balogh Gyula segítségével történt, aki több dokumentumot a rendelkezésemre bocsátott, a másik forrás viszont Pechán Béla, Pechán József festő fia, aki nagyon sok érdekes dolgot tudott mesélni erről az egész vidékről. A harmadik pedig az, hogy én tulajdonképpen kertész családból származom, ahova a történeteket mindig behozták az emberek: orvosok, mérnökök, tanárok. Gyerekfejjel mindig füleltem amit meséltek, de tulajdonképpen édesanyám volt az, aki nagyon jól tudott kérdezni, és így mindenkiből kihúzott valamit. És a hallott információkat a kisagyamba raktároztam. Természetesen mindebben sok a fikció, de sok a valós dokumentum is. Tehát mindazt, amit pl. egy mérnöktől kaptunk, továbbá a zombori, pesti, bécsi stb. levéltárban meg tudtunk szerezni, mind felhasználtuk. De mindig marad feltáratlan dolog, akit érdekel, kutasson tovább – mondta a könyvbemutatót követően Bordás Győző.
Nyitókép: Bordás Győző könyvbemutatója a kúlai Népkörben, fotó: Paraczky László
