A verseci Petőfi Sándor Magyar Kultúregyesület a hétvégén 27. alkalommal tartotta meg a Herczeg Ferenc-emléknapokat. A rendezvény része a Herczeg Ferenc munkásságát éltető és népszerűsítő irodalmi konferencia, melynek az idei előadói dr. Takaró Mihály, a budapesti Herczeg Ferenc Társaság elnöke és Liktor Katalin irodalomtörténész voltak.
Dr. Takaró Mihály, mielőtt még az író Pro Libertate című művének elemzésébe kezdett volna, előadását az idei budapesti Ünnepi Könyvhéten megjelent, Liktor Katalinnal közösen megírt, legfrissebb kiadványuk, a Herczeg Ferenc regényeinek és drámáinak világa című, nagy sikerű könyv bemutatásával kezdte.
– Magyarországon Herczeg Ferenc kultusza a csúcson van, hiszen 2020 januárja óta a Magyar Nemzeti Alaptantervben kötelező tananyag. Tanítjuk általános iskolában, középiskolában, sőt bekerült a kötelező érettségi tételek közé is, vagyis Magyarországon azon tíz szerző egyike, aki minden magyarországi iskolában kötelező érettségi tételként szerepel. 2024 volt az első év, amelyben már kötelezően érettségizni kellett Herczegből, tehát egyetlen iskolás sem kerülhette el a kötelező olvasmányok között felsorolt, Az élet kapuja című regényének elolvasását. Ezt a könyvet azért készítettük, mert láttuk, hogy Magyarországon és itt is a kívántnál sokkal kevesebbet tudnak az emberek Herczegről és az ő irodalmi nagyságáról. Ő volt az első író, akit Nobel-díjra jelöltek, és a világ egyik legolvasottabb írójának számított a két világháború között. Alkotásait 32 nyelvre fordították le, és már életében világszerte színpadra állították műveit – ismertette a budapesti Herczeg Ferenc Társaság elnöke.
A tanár úr arról is beszélt, hogy az író kultuszának kicsúcsosodása abban is megnyilvánul, hogy az utóbbi években műveit ismét elkezdték megfilmesíteni, a regényeit színdarabbá alakítani, színdarabjaiból pedig filmadaptációk készülnek. Mint kiderült, A fehér páva című regénye filmes változata a Majdnem menyasszony címet kapta.
– Írói stílusának a legjellegzetesebb vonásai teszik őt igazán naggyá. A legnagyobb formakezelő a magyar irodalomban, de említhetnénk még az egyéni látásmódját, a karakterrajzoló képességét, a társadalmi háttérrajzolatait. A valóságábrázolása emeli rendkívül ki. Herczeg Ferenc idejében svábok, szerbek, magyarok éltek itt együtt. Herczeg A hét sváb című regényében az 1848–1849-es forradalomról és szabadságharcról ír, de beszél a többolvasatú valóságról is. Mert a valóság innen vagy onnan nézve is másnak látszik, és mindenkinek a maga olvasatában rejlik az igazság. Amikor nemzetek együttéléséről és erről a csodálatos vidékről beszélünk, akkor azt is látnunk kell, hogy születtek egyszerre a szerb, a német és a magyar irodalomnak is olyan óriásai, akik hatalmas szellemi termékenységükkel tettek hozzá akár a szerb, akár a német, akár a magyar irodalomhoz. Klasszikusok nőttek fel ezen a vidéken, akik művészetében nem a szembenállás, hanem a különböző valósággondolatok ábrázolása volt igazán fontos. Én azért tartom a magyar irodalom legnagyobb korszakának a XX. század első felét, mert akkor minden valóságolvasat egyszerre érvényesült európai szinten – közölte dr. Takaró Mihály.
A tanár úr arra is kitért, hogy Herczeg Ferenc úgy lett a magyar irodalom óriása, hogy több új műfajt is ő honosított meg.
– Kevesen tudják, hogy ő a sci-fi irodalom első óriása. Amikor az 1890-es évek elején megírta a Sziriusz című művét, gyorsan könyv lett belőle, aztán a 40-es évek egyik legnagyobb filmsikerévé is vált. Ő ugyanakkor írta magyar sci-fijeit, amikor H. G. Wells és a többiek a sajátjaikat, tehát amikor a világ ismert sci-fi írói is megteremtették a hangjukat. Volt olyan is, akit évtizedekkel megelőzött. Vagyis nem átvette az ötleteket másoktól, hanem abban a valós időben igazi szerzőként megírta a maga műveit – mesélte az előadó, majd beszélt a Gyurkovics-művek korabeli fogadtatásáról is.
– Herczeg Ferenc esetében szót kell ejtenünk még a Gyurkovics-műcsokorról is – a Gyurkovics-lányok és a Gyurkovics-fiúk elbeszéléseiről –, amely bácskai és bánáti történetekből áll. Idevalósi arisztokraták, polgárok életét mutatja be olyan fantasztikusan, hogy amikor először jelent meg a Gyurkovics-lányok novellafüzér, Budapesten Gyurkovics-láz tört ki. Képzeljék el, hogy Budapesten voltak boltok, ahol hímzést és képeket lehetett kapni a Gyurkovics lányokról. Hatalmas kultuszuk lett, akkora, hogy az olvasók a történet folytatását követelték. Ekkor írta meg Herczeg a Gyurkovics-fiúk történetét is, amely szintén óriási sikert aratott. De ezzel nem ért véget a történet, a színházakban is követelni kezdték, ezért Herczeg a színházi változatát is megalkotta. Újabb követelésre a harmincas évek elején film készült, Jávor Pál főszereplésével, aki a korszak legnagyobb magyar férfi színésze volt. A film hatalmas siker lett – tette hozzá dr. Takaró Mihály.
Nyitókép: Dr. Takaró Mihály, a budapesti Herczeg Ferenc Társaság elnöke (Vidács Hajnalka felvétele)
