A magyar kultúrtörténet egyik legismertebb szerelmi történetébe nyerhetünk betekintést a Copia tartalomszolgáltatás (https://copia.oszk.hu/) felületén, amelyen digitalizáltan, bárki számára elérhetővé vált Ady Endre és Diósyné Brüll Adél 213 levele, amelyeket olvasva kirajzolódik előttünk a költő és a múzsája viharos, érzelemdús kapcsolata – írja a fidelio.hu.
A Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Országos Széchényi Könyvtár (MNMKK OSZK) által üzemeltetett tartalomszolgáltatóján összesen 213 levelet őriz kettejük levelezéséből.
Az MNMKK OSZK közleménye szerint a dokumentumok több lépésben kerültek a birtokukba.
A relikviadobozt Révész Béla, Ady jó barátja és monográfusa vásárolta meg Brüll Bertától, Léda húgától. Léda ebben a dobozban tartotta Adyhoz kötődő emlékeit. Révésztől az anyag egy részét a Széchényi könyvtár vette meg, másik részét pedig Révész orvosa, Nádor Henrik, aki maga is Ady-rajongó volt. Később anyagi okok miatt kénytelen volt megválni gyűjteményétől. Az irategyüttes végül Ady titkárának özvegyétől, Steinfeld Nándornétól érkezett a Kézirattár állományába. A 213 dokumentum túlnyomó része Ady által írt levél.
Ady Endre és Diósy Ödönné Brüll Adél, közismert nevén Léda, szerelmi története nemcsak a költészetére, hanem a magyar irodalmi közéletre és társadalomra is jelentős hatást gyakorolt. Ez a viharos kapcsolat, amely 1903-ban kezdődött és körülbelül egy évtizedig tartott, Ady költészetének egyik legfontosabb ihletforrása volt, számos verset inspirált, amelyek mélyen személyes hangvételükkel és szenvedélyes stílusukkal új irányt mutattak a magyar költészetben.
Ady és Léda kapcsolata nemcsak költői ihletforrásként volt jelentős, hanem Ady azon versei esetében is, amelyek a modernitást, az egyéni szabadságot és a társadalmi normák áthágását hangsúlyozták. Ezzel a korszak polgári, konzervatív társadalmi normáit is kihívás elé állította, hiszen a versekben szenvedélyes, szabad kapcsolatról ír, amely akkoriban merész és újszerű volt. Ady lírája – ezen belül a Léda-versek – újat hoztak a magyar költészetbe, a szimbolizmus és a modernizmus jegyeivel, melyek elősegítették a hazai irodalom megújulását, és új normákat teremtettek a költészetben.
A Kézirattár a Magyar Nemzeti Múzeum Közgyűjteményi Központ Országos Széchényi Könyvtár elsőként létrehozott különgyűjteménye. A tár több mint másfél millió kéziratot őriz: hatszáz középkori kódexet, több mint harmincezer újkori kötetes kéziratot, negyvenezer levelet és több mint hétszáz személyi hagyatékot.
2021 nyarától a gyűjteményi és szolgáltatási struktúra jelentősen gazdagodott, Copia névvel megnyitottuk a Kézirattár digitalizált dokumentumait felölelő virtuális gyűjteményt.
Nyitókép: Képkivágás (Copia.oszk.hu)
