Rakovszky Zsuzsa és Balogh István az oromi Arany János iskolában
Bordás Győző nyitotta meg a 65. Kanizsai Írótábor második napjának délelőttjén az Arany 200 – Mesterségem címere: A szó elnevezésű irodalmi tanácskozást a magyarkanizsai Ifjúsági Otthonban, amelyen az írótábor résztvevői mesterségük címeréről, a szóról vallottak Arany János születésének 200. évfordulója alkalmából, mialatt Krnács Erika és Zsoldos Ervin a község általános iskoláiban adták elő a János vitézt, az írótábor díszvendége, Rakovszky Zsuzsa pedig az oromi Arany János Általános Iskolába látogatott.
Balogh István „házi feladatát” versben teljesítette, Berényi Emőke a Nagyszalontáig visszavezethető családi legendáriumból merített, Pomogáts Béla magyarországi irodalomtörténész Arany János népköltői és nemzeti költői vonatkozásairól, Gobby Fehér Gyula az irodalomhoz és a digitális kultúrához való viszonyának változásairól, Patócs László a kortárs vajdasági magyar szépirodalmi művek banalitásvariációiról, Szögi Csaba a témára rímelő korábbi lírájából, Dormán László a műalkotások arany-arányáról, Losoncz Márk a szóval való elégedetlenségről, Losoncz Kelemen Emese a szerzők szavainak lehető legpontosabb megértéséről, Benedek Miklós a szó megszelídítéséről, Jódal Rózsa pedig a szavak hiányáról értekezett. Lovas Ildikó az aranyköpés kifejezés egyik lehetséges keletkezéstörténetét tárta a hallgatóság elé, Géber László a szó iránti bizalmatlanságról, Piszár Ágnes a próza- és lírapoétikai megértés lehetségességéről beszélt, Vörös Anna a kötelezettségei miatt távol maradó Harkai Vass Éva versét olvasta fel, Börcsök László a megszólaló és megszólító szavakról írt, Várady Tibor limerickben fogalmazta meg mesterségének címerét, Faragó Kornélia a szóhiányos szövegvilágokat elevenített meg, Losoncz Alpár két klasszikus mesejelenet példázatos felelevenítése segítésével világított rá a szó nyugtalanító erejére, Böndör Pál mesterkéltségének címeréről szóló gondolatait osztotta meg a jelenlévőkkel, Maurits Ferenc Miniatűr galéria című 1982-es kötetéből olvasott fel egy verset, Verebes Ernő Arany versének túliratát ismertette Az eladott fülemüle címmel, Mészáros Anikó a szavak csodálatos életével való megismerkedésének rövid történetét adta elő.
