A Forum Könyvkiadó őszi könyvkínálatában találjuk Dudás Károly válogatott írásainak első kötetét, amelynek a címe Nem éltünk gyöngyszigeten, a műfaji változatosság pedig a szerző sokoldalúságáról árulkodik, hiszen nagyriportjait, szociográfiai írásait, interjúit, beszélgetéseit, vezércikkeit, kommentárjait, jegyzeteit adja közre mintegy 375 oldalnyi terjedelemben. „Dudás Károlynál táj és lélek szorosan összeforrott, a kölcsönös feltételezettségük adja műveinek hitelét” – írja a szerző emberi sorsok iránti érzékenységéről a kötet előszavát jegyző Mák Ferenc, majd áttér a Dudást megannyi írásában foglalkoztató faluról, az „utolsó délvidéki végvár”-ként emlegetett Maradékról szóló írások lényegi szintézisére, amely szövegek egyúttal a kötet első nagy fejezetének anyagát is képezik. Ahogyan a szerző egyik írásában kétellyel vegyes félelemmel vetíti előre, talán a maradék-sors vár majd egész vidékünkre, s „ebben a maradékká zsugorodott kicsiny világban mérte az emberi sorsok súlyát és hosszát Dudás Károly írói pályájának elmúlt fél évszázada során”. A „táj békéjének, az emberi boldogulásnak és tisztességes helytállásnak különböző, lehetséges és reménytelen módosulásai[...]” bontakoznak ki a Nem éltünk gyöngyszigeten 87 szövegéből, amelyeket Dormán László fekete-fehér fotói tesznek egyedülállóan érzékletessé, hiszen általuk egy már-már letűnt világ és annak hajdanvolt lakói elevenednek meg előttünk.
