Szerszámok, ékszerek, fegyverek és más használati tárgyak is láthatók az Óbecsei Városi Múzeum vendégtárlatán – amely szerda este nyílt meg a Szabadkai Városi Múzeumban –, valamint egy fiatal nő maradványa a magyar államalapítás idejéből, és a rekonstrukciója, hogy vélhetően hogyan nézett ki. A kiállított tárgyak és Raško Ramadanski régészmuzeológus, a tárlat szerzője, izgalmas utazásra invitálnak a múltba.
Ahogyan azt Mihájlovity Anikónak, a Szabadkai Városi Múzeum igazgatójának a bevezetőjében hallhattuk, a kiállítás áttekintő képet ad a honfoglaló magyarság hagyatékából, hiszen a leletek a korai középkorból és a magyar honfoglalás idejéből származnak. A tárgyak által az ősök kultúráját mutatja be a kiállítás szerzője, legyen szó rekonstrukcióról vagy valódi leletről.
Az egybegyűlteket Neda Dimovski, a Szabadkai Városi Múzeum régészmuzeológusa köszöntötte.
– Hosszadalmas és bonyolult folyamat, alapos elemzés előzi meg azt, hogy egy-egy tárgy helyet kapjon múzeumi kiállításon. Egy archeológiai darab értékének a megállapításához elengedhetetlen minél többet tudni arról is, hogy milyen körülmények között és hol találták meg. Minden egyes tárgy, amely e tárlaton látható, átesett ezeken a kutatási és dokumentációs folyamatokon. Egy ilyen kiállítás szerzőjének azonban nem csupán a terjedelmes kutatási beszámolókat kell ismernie, hanem kellő elméleti tudást is szükséges szereznie az adott kort illetően, hogy a tárlattal elmondjon egy történetet. Az archeológiának, a régészetnek pontosan ez is a célja, hogy rekonstruálja a múltbéli életet – hallottuk Neda Dimovskitól.
Egy fiatal nő maradványait mutatja a tárlat szerzője, fotó: Lukács Melinda
A kiállítást Perica Špehar régész, a belgrádi Bölcsészettudományi Kar archeológiaprofesszora méltatta.
– Nem volt könnyű dolga a szerzőnek, hiszen arra vállalkozott, hogy a leletek által a történelmünk egy nagyon is turbulens időszakáról meséljen el egy történetet, amikor ezen a területen számos népcsoport élt, mint ahogyan valójában mostanság is. Egy egészen hosszú periódust kellett összefognia és kiragadnia a legfontosabb mozzanatokat, amelyek a lejegyzésekben fennmaradtak, és amelyek tulajdonképpen kialakították ezt a térséget olyannak, amilyennek ma ismerjük. Azzal mindenképpen tisztában kell lennünk, hogy ez a kiállítás nem csupán egy lokális történetet mutat be. Ez a történet nemcsak Óbecsét és Vajdaságot érinti, hanem az európai kulturális örökség részét képezi. A kiállításon megtekinthető leletek nagyrészt sírokból erednek, amelyek amellett, hogy fény derítenek arra, hogyan nézhettek ki az elődeink, betekintést enged a temetkezési szokásaikba is. Az egyik legérdekesebb látnivaló mindenképpen egy fiatal nő maradványainak a rekonstrukciója, aki a magyar államalapítás idejében élt. Az új technológia segítségével most láthatjuk azt, hogyan nézhetett ki – fejtette ki Perica Špehar.
A továbbiakban Aleksandar Uzelac, a belgrádi Történettudományi Intézet tudományos főmunkatársa, történelmi aspektusból szemléltette az adott kort, visszatekintve a korai feljegyzésekre is.
– A kiállítással igyekszünk megvilágítani egy sötét korszakot, amely nem a kor történéseit tekintve az, hanem nekünk történészeknek, mert nem áll a rendelkezésünkre kellően bőséges feljegyzés – tudtuk meg Aleksandar Uzelactól.
Végül a kiállítás szerzője, Raško Ramadanski, arra világított rá, hogy a múzeumaink gyűjteményeiben elképesztő tárgyakat találhatunk, amelyek gyönyörű történeteket mesélhetnek el, mint amilyent ez a tárlat is.
A kiállítás az MNT, a Bethlen Gábor Alap és a Magyar–Turán Alapítvány támogatásával jött létre.
Nyitókép: A kiállításon írásos koráttekintést is olvashatunk, fotó: Lukács Melinda
