Az újvidéki közönségnek nagyon tetszett a Szerb Nemzeti Színház Pera Dobrinović színpadán bemutatott Doppler c. előadás a színház drámatársulatának és az újvidéki Vizuáliskultúra-Fejlődés Központjának művészei előadásában. Strahinja Bojović, Radoje Čupić (címszerep), Jovana Stipić (Dooplerné), Isidora Vlček (Nóra), Aleksandar Gajin (Menedszer/Szülő), Nenad Pećinar (Diseldorf), Milorad Kapor (Roger), Igor Pavlović (a Konzervatív), valamint Jovana Balašević (Osztályfőnök) és Nikola Pudar (Gregus gyerek) meggyőzően alakította a szerepét.
Erlend Lou norvég írónak ezt a regényét a fogyasztói társadalomról, amelyet Nikolina Đukanović alkalmazott színpadra, és más műveit az újvidéki közönség jól ismeri, így érthető, hogy kíváncsi volt a színpadi változatára. A bemutatóra Norvégiából megérkezett az író. Igen elégedett volt mind az adaptációval, mind Alekszandar Popovszki rendező munkájával és a színészek meggyőző alakításával.
A Doopler regény szerzője hazája egyik legnépszerűbb írója, a rangos nemzetközi díjat, a Prix Européen des Jeunes Lecteurs-t 2006-ban vehette át Strasbourgban. Sorkötelezettségét egy színtársulatnál töltötte polgári szolgálatban, majd irodalom- és filmtudományt tanult az Oslói Egyetemen. Elvégezte a Dán Filmművészeti Akadémiát Koppenhágában, végül szülővárosa Művészeti Akadémiáján fejezte be tanulmányait. Játszott színpadon, készített rövidfilmeket, oktatófilmeket és videoklipeket, diákévei alatt pedig pszichiátriai ápolóként, helyettesítő tanárként és kritikusként vállalt munkát. Jelenleg a barátaival alapított Screenwriters Oslo munkatársa, író, forgatókönyvíró és fordító.
A nemzetközi irodalmi áttörést az 1996-ban megjelent Naiv.Szuper c. regénye hozta meg számára, amelyet több mint 20 nyelvre fordítottak le, és Magyarországon két alkalommal is napvilágot látott. A szerbiai közönség is jól ismeri a Doopler c. regényét, Magyarországon már három kiadást megélt, sőt 2017-ben Rudolf Péter előadásában Doppler hangoskönyvként is megjelent. Az olvasók magyar nyelven olvashatták a Doppler, az utak királya, az Elfújta a nő, a Vegyesbolti csendes napok, valamint a Fvonk és a Doppler hazatér – avagy a világ vége, ahogyan ismertük c. műveit.
A Doppler c. újvidéki produkció a mai fogyasztói társadalmat veszi górcső alá, sok személyes humorral, iróniával. Az antihősök átgondolják helyzetüket a családban és a társadalomban. A főszereplő, biciklista Andreas Doppler legjobb éveiben elhagyja otthonát, családját, s kivonul a „civilizált” társadalomból, hogy az erdőben éljen. Nemet mond a kötelességeinek, a családjának és a rendszernek, és mindannak, ami fojtogatja, s elmegy az erdőbe, ahol Bongóval, a jávorszarvassal (Radoje Čupić) tölti a napjait.
– A képzeletben szeretek olyan dolgokat, amelyek távol vannak attól, ami általában én vagyok. Íróként lehetek egy kicsit Doopler, de más személy is. Az életben azonban igen elfoglalt ember vagyok, és nem teszek szeszélyes, szokatlan dolgokat. Ezért elégedettséggel tölt el, hogy olyan valakiről írhatok, aki fittyet hány mindenre. Ez számomra megkönnyebbülés – jelentette ki az író.
Alekszandar Popovszki szkopjei származású, Sterija-díjas rendező a próbákon eltöprengett térről, időről és múlandóságról.
– Észrevettem, manapság az emberek vérében van, hogy állandóan valamit csináljanak, hogy valamit kiötöljenek. Amíg aktívak vagyunk –addig valamilyen módon jól érezzük magunkat, függetlenül attól, hogy amit csinálunk, az ostobaság. Úgy tűnik, az ember mindenképpen el akarja kerülni az unalmat. Idővel rájöttem, én szeretek unatkozni. Mivel az unatkozás le van becsülve, én elhatároztam, unatkozni fogok, amíg nem leszek boldog. A semmittevésben viszont van valami, ami a megelégedettséghez hasonló. Nem várom el másoktól, hogy ugyanazt érezzék, mint én, de érdemes kipróbálni: időnként önmagunkba nézni és a gondolatainkkal foglalkozni. Ha az ember jobban elgondolkozik, megérti, magányosan születik és magányosan hal meg. A magányosság az egész élet alapja, szinte tartóoszlop. Élhetünk valakivel együtt, ez azonban szabály szerint azt jelenti: valaki mellett élünk. És ez teljesen rendben van. Ugyanabban az autóban ülünk, ugyanazt ebédeljük, ugyanazt a karácsonyt ünnepeljük… Mégis továbbra is két véglet, két bolygó vagyunk!
Andreas Doopler gondolatait megpróbáltam a saját életemben megvalósítani. Az eredmény csodálatos és végtelenül izgalmas. Nem tudom, hogy a közönség megértésére találok-e, hogy a közönség számára ezek az elméletek elfogadhatók-e, de tudom, ki egyezik velem: Doopler – mondta a rendező.
Az aktuális témájú darab ötletes színpad- és jelmezterve Magdalena Vlajić munkája, a koreográfusa Ista Stepanov, aki az Újvidéki Színház nagysikerű Tom Sawyer kalandjai c. produkciójának a koreográfusa volt.
A Doopler c. drámát a nézőknek legközelebb november 13-án, 19.30-kor lesz alkalmuk megnézni.
