2024. november 25., hétfő
Szerb Nemzeti Színház, Újvidék

A félelem a manipulálás eszköze

A salemi boszorkányperek a 17. század végi gyarmati Amerikában folytak le, a Massachusetts állambeli Salem városában, a kor puritanizmusa, hiedelmei és félelmei által keltett tömeghisztéria kicsúcsosodásaként. A lezajlott boszorkányperek szolgáltatták a történelmi hátteret Arthur Miller (1915–2005) A salemi boszorkányok című drámájához. A mű közvetve ugyan, de hűen tükrözi mindazokat a személyes és erkölcsi dilemmákat, amelyekkel a neves regény- és drámaíró szembesült az ötvenes évek elején, amikor az Egyesült Államokban az ötvenes évek elején számos baloldali ügyet támogatott, és emiatt Joseph Raymond McCarthy szenátor kommunistavadász bizottságának egyik céltáblájává vált. A drámát megfilmesítették 1958-ban és 1996-ban. Az utóbbi produkció, amelyben Winona Ryder és Daniel Day-Lewis alakította a főszerepeket, a forgatókönyvért Oscar-díjat kapott.

Az újvidéki Szerb Nemzeti Színház közönsége eddig Arthur Miller két legjobb drámáját, a Pillantás a hídról (1970) és a Pulitzer-díjas Az ügynök halála (1977) c. darabját láthatta a Szerb Nemzeti Színházban. A salemi boszorkányok bemutatójára Veštice iz Salema címmel a színház Pera Dobrinović-színpadán került sor e hónap, november 9-én és 10-én a Szerb Nemzeti Színház drámai társulatának és az Újvidéki Vizuális-fejlesztő Központ koprodukciójában, a reprízre pedig november 19-én. A salemi boszorkányokat a többszörös Sterija-díjas, valamint a Bojan Stupica-, BITEF- és más díjjal kitüntetett Nikita Milivojević alkalmazta és állította színpadra. Noha nemzetközi színházakban számos darabot rendezett és nyerte el a szakmaiak elismerését, először rendez a Szerb Nemzeti Színházban. Az előadás színpadtervét is ő készítette Željko Piškorićtyal. A jelmezek Marina Sremac, a koreográfia Amalia Bennett munkáját dicséri.

A lebilincselő előadásról szólva Nikita Milivojević kiemelte: csak látszólag van szó a „történelmi boszorkányokról”. A drámaíró Arthur Millert az a fajta meghurcoltatás ihlette, amelyre az ötvenes években került sor az Egyesült Államokban, amikor a szenátor üldözte a kommunistákat és mindazokat, akik bármilyen kapcsolatot tartottak velük. A téma azonban mindig aktuális.

– Minden kor felismerhet „boszorkányüldözést” a társadalomban. A darab egyik szereplője arról beszél, hogy a sötét erők Salemben vannak, de bennünk is... És jobb, ha a gonosz szellemeket előbb magunkban keressük meg.

Engem az előadásban különösen az érdekelt, hogyan viselkednek az emberek, amikor eltűnik a „józan ész” szokásos fékje, és milyen könnyen alakul ki a terror uralma, és akkor senki sincs biztonságban. Az érdekelt, hogy egy kis, zárt közösség hogyan válik egyszerre gonosszá. A gonoszság fogalmán elsősorban arra a gonoszságra gondolok, amely félrevezeti az embert. A gonoszság, amely igazságnak tünteti fel magát, de nem az. A hazugság, amely igazságként van bemutatva, bűn.

Ezenkívül az előadásban érdekelt a félelem mint az emberekkel való manipuláció eszköze. Éveken át az a benyomásom, hogy valamiféle Salemben élek – az egész világ egyre inkább Salemre hasonlít. A világban szüntelenül látomásaink vannak. Azt látják az emberek, amit mások nem látnak. Kitalálnak dolgokat, fűtenek egymásnak, színészkednek egymás előtt. Állandóan valamilyen boszorkányokat üldöznek, és terjesztik a különféle boszorkányoktól való félelmet – mondta a bemutatott produkció kapcsán Nikita Milivojević, a Belgrádban és Athénben is tevékenykedő rendező, az Újvidéki Művészeti Akadémia színész-rendező tanszakának rendes tanára.

A rendező elképzelései alapján kiválóan alakítottak a színészek: Ivana Pančić, Teodora Marčeta, Sonja Isailović, Nina Rukavina, Mia Simonović, Alisa Lacko, Branislav Jerković, Marija Medenica, Miroslav Fabri, Mirjana Gardinovčki, Dušan Jakišić, Lidija Stevanović, Aleksandar Gajin, Jugoslav Krajnov, Vukašin Ranđelović, Nenad Pećinar, Milan Kovačević és Goradana Kamenarović. A lányok szerepében: Maja Čampar, Anica Petrović, Marija Feldesi, Nevena Narandžić, Nikolina Vujević. A sikeres produkciót december 17-én és 18-án láthatja újra a közönség. Jegyek foglalhatók a Szerb Nemzeti Színház 021/451-452-es telefonszámán.

80 éves a Magyar Szó, Magyar Szó Online kiadás