A napokban elhunyt olasz Bernardo Bertolucci költő, rendező Álmodozók c. kultikus filmje ihlette meg Lénárd Róbert rendezőt, hogy az 1968-as forradalom ma is aktuális kérdéseit az Újvidéki Színház kistermének közönsége előtt színpadi eszközökkel körbejárja az Álmodozók című előadásban. A szövegkönyvet a film és Gilbert Adair regénye alapján állította össze. A produkcióban kiválóan alakít a hét színész: Szalai Bence Matthew, Elor Emina Isabelle, Gombos Dániel Théo, Ferenc Ágota Catherine, Huszta Dániel Jacques, Figura Terézia Anyu, Kőrösi István Apu szerepében.
Figura Terézia, Huszta Dániel, Gombos Dániel, Elor Emina, Szalai Bence, Ferenc Ágota és Kőrösi István az Álmodozók c. előadásban
A sikeres bemutató után a főszereplőket kérdeztük meg, miről álmodoznak az álmodozók.
Gombos Dániel: – Théo megtestesíti a fiatalságnak azt a részét, amely állandóan kritizálja a politikai-társadalmi rendszert, jobbat akar létrehozni. Nem hisz abban, hogy bármit meg lehet változtatni szép szóval, békés úton, hanem hajlandó egészen az összecsapásokig elmenni a hatalom képviselőivel.
Azt hiszem, az ikrek kapcsolata is ennek a lázadásnak a része. Le akarnak építeni egy konzervativizmussal, hagyományokkal és eldöntött dolgokkal együttműködő világképet, ami bezárja az embereket manapság is. Például, amikor valaki megházasodik, onnantól kezdve másképpen kell viselkednie, mert a társadalom ezt várja el tőle. Erről lehet úgy is vélekedni, hogy ezek az elvárások a társadalom részéről megölik az egyént. Ha az ember egyénisége meghal, csupán a társadalom által elvárt viselkedési formák maradnak egy mozgó testben, szervezetben. Azt gondolom, az ikerpár ennek megy ellen, ezt a dolgot próbálják megölni.
Szalai Bence: – Színészként volt érdekes számomra a próbafolyamat. A műben nagyon erősen érződik az ikerpáron, Theón és Isabelle-en, hogy lelkileg össze vannak nőve. Az erős egység, testvéri viszony már-már bizonyos normalitásokhoz mérve aberrált, hiszen a testvérszerelem nem dicséretes és nem engedélyezett. Én az ő költői, nagyon zárt világukba csöppenek bele Matthew-ként, aki külföldi. Zárkózott, nem is tudja, hol a helye a világban, magával sincs egyáltalán tisztában. Látszatra nagyon ellentétes ez a két világ, amelyet az ikerpár és a Matthew képvisel. Mégis Matthew-ban is ott van a kíváncsiság, meg hát a testvérek mágneses ereje bevonzza őt. A zárkózott, prűd gyerekről kiderül, hogy csendes tóban lakik a béka. Az előadásban is több helyen előre van vetítve, hogy előbb-utóbb le fognak bukni.
Elor Emina:– Kemény a téma. A helyzetek, a viszonyrendszer ebben az előadásban elég bonyolult, nem tiszta, nem tisztességes. A három fiatal azt hiszi, hogy álmodik, hogy forradalmár, de nem igazán tudják helyes mederbe terelni az álmaikat. Inkább bezárkóznak, és azt hiszik, hogy így is lehet lázadni. Nem föltétlenül értek ezzel egyet, és manapság nem is hiszek a lázadásban.
Régebben azt hittem, egy-egy színházi előadás tud valami változást hozni társadalmi szinten. Ez azt hiszem, utópia, mégsem lehetséges. Másrészt a néző is most már főleg szórakozásra és kikapcsolódásra vágyik, amikor színházba jön. Ezt nagyon sokszor megtapasztaltam. El is szomorodtam egy kicsit, mert nyilván a színház és a művészet nemcsak a szórakoztatásról szól.
Diplomás színészként, profiként kötelességem a hitemet beletenni a szerepbe, az előadásba, még ha nem is értek egyet vele. Remélem, a munkánk nem hagyja hidegen a nézőt – mondta Elor Emina.
A jelmez- és színpadterv Puskás Zoltán, Árva Nóra és Lénárd Róbert közös munkája, ötlete nyomán alakult ki. A díszlet a terek, a kint és bent összemosódásával épült fel.
Puskás Zoltan elmondta, hogy egyesítettek nem reális tereket.
– Például az idézőjeles fürdőszoba hangulat bent is lehet, meg kint is lehet fal, ahol a szereplők graffitiket firkálnak, ugyanakkor rajta a csipkék jelzik a szülői otthon gazdaságát. A csipkék a csempéken a régi filmek kockáit is jelentik, amelyeket régen láttunk. A fürdőszoba graffiti fal, benső szoba, de a fiatalok szobája, a szülők szobája is, tulajdonképpen semleges tér. A szereplők mai ruhákat viselnek, de mindegyik egy film figurája. A három szereplő nem reális világban, hanem a saját filmes világában él. Arra törekedtem, hogy egy-egy szereplő egy bizonyos „film szereplőjeként” jelenjen meg, de nem konkrétan. A szülők (Figura Terézia és Kőrösi István) azonban teljesen másképp vannak öltöztetve, más világot képviselnek, nem tartoznak ebbe a „filmes esztétikába”. A padló fekete-fehér csíkjai is arra utalnak, hogy a filmen belüli játékok, filmbejátszások maximális ötvözete a rendező elképzelésének – mondta Puskás Zoltán.
