Verebes Andrea az újvidéki Színművészeti Akadémia harmadéves hallgatója lesz az idei évadtól. Negyedik alkalommal szerepel a Tanyaszínház produkciójában. Színinövendékként volt alkalma belekóstolni a több hetes vándorszínész-létforma előnyeibe és hátrányaiba.
– Mindennap más-más településen lépünk fel, más-más közönséggel találkozhatunk, ez a legnagyobb előnye, kiváltsága ennek a létformának. Fontos tényező az is, hogy elvihetjük olyan falvakba is ezt az előadást, ahol sem a hivatásos színházak, sem az amatőr társulatok nem lépnek fel. Egy-egy településen az év kiemelt eseményének számít a Tanyaszínház megjelenése. A vándorszínházi lét hátrányaként élem meg a változó tisztálkodási lehetőségeket, valamint azt, hogy vannak olyan nyári programok, amelyekre nem jutunk el a turné miatt. De ez nem olyan nagy baj, hiszen azért vagyunk itt, mert a színház az, amit igazán szeretünk.
Én kettős szereposztásban játszom Angyalka, az ifjú szerelmes lány szerepét. E megosztott szerep azt jelenti, hogy kétnaponta váltjuk egymást az egyik osztálytársammal. Amikor pedig nem ezt a szerepet játszom, akkor a színpadi tömeget alkotók számát gyarapítom. Érdekes volt ezzel az újfajta szerepjátszási móddal való találkozás, ugyanis eddig ilyenben még nem volt részem. Ebből a szempontból tanulságos volt a próbafolyamat. Amikor megkaptuk a szövegkönyvet és mondták, hogy ketten játsszuk Angyalka szerepét, igyekeztünk, hogy ne ugyanúgy formáljuk meg ezt a figurát, mint a másik, ám mégis elkerülhetetlen, hogy hasonló módon játsszuk a szerepet, hogy a többi színésznek ne kelljen betanulni egy másik szituációt. Valóban érdekes a szerepnek ez a megosztása.
Beszélgetésünkre az esti előadásra való készülődés közben került sor, ez a hangulat váltotta ki azt a kérdést, hogy milyen mértékben ragadta magával Andreát a vándorszínházi lét.
– Őszintén szólva hosszú távon nem tudom elképzelni ezt az életformát. Vagy végül is ki tudja..? Lehet, hogy abban az esetben, ha nem traktoron utaznánk, hanem egy kicsit modernebb módon történne az egyik településről a másikra való eljutás, akkor talán el tudnám képzelni. Viszont ezen a kérdésen így még nem gondolkodtam el.
