Az Újvidéki Színház évadának első bemutatója ma, péntek este 7 órakor lesz. A Karnebál Ion Luca Caragiale négy ismertebb komédiája közül az egyik, Réz Pál fordítása nyomán Parti Nagy Lajos írta és dolgozta át. Ebben az immár klasszikussá lett vígjátékban minden megtalálható: szerelem és féltékenység, csalások és megcsalások, bonyodalmak és félreértések, összejátszás és becsapás.
Ion Luca Caragiale (1852–1912) román író, drámaíró, költő, elbeszélő, újságíró, publicista. A román irodalomtörténet a legnagyobb drámaíróként és az egyik legfontosabb íróként tartja számon.
A bemutató kapcsán rendezett tegnapi sajtótájékoztatón Sorin Militaru rendező elmondta, hogy két évvel ezelőtt ajánlották fel a rendezési feladatot és azóta tartottak a tárgyalások, hogy létrejöjjön ez a produkció.
Sorin Militaru (fotó: Dávid Csilla)
– Általában a Caragiale daraboknak, főként a Karnebálnak jó a visszhangja a nézők és a színészek körében is. Ez nem kifejezetten egy komédia, inkább egy tragikomédia. Ismerve az itteni társulatot, tudtam, hogy képesek lesznek nagy mértékben azonosulni Caragiale szellemiségével. A balkáni térséghez igazítottam az előadást, megpróbáltam az itteni kulturális adottságokhoz idomítani a darabot. Az előadásban a magyar mellet lesznek szerb nyelvű szövegek is. Nagyon hosszú ideje ismerem az újvidéki társulat remek színészeit, akik egy gyönyörű és teljesen specifikus színházi világot alkotnak. Öröm számomra itt dolgozni, szeretnék gyakrabban visszatérni – nyilatkozta Militaru.
Huszta Dániel egy Iordache nevű borbélysegédet alakít, aki az egyik mozgatórúgója ennek az előadásnak.
– Ez nem a klasszikus értelembe vett vígjáték, hanem sajátságos megközelítést követel a színésztől és a rendezőtől egyaránt. Caragiale drámavezetése nagyon sajátságos, nála egy pontból megindul a cselekmény, tesz egy hatalmas cirkuszokkal és félreértésekkel teli kört és ugyanoda érkezik vissza. Ugyanúgy folytatódik az élet, mint azelőtt. Nagyszerű volt a próbafolyamat, nagyon élveztem. A rendező nem viselkedett főnökként, társalkotóként vett részt. Olyan volt, mintha egy régi haverral dolgoztunk volna. A darabot pszichikailag egy kicsit nehéz elpróbálni, másfajta megközelítést igényelt. Egy teljesen újfajta színházat csináltunk. Ha nagyon hasonlítanom kellene valamihez, akkor az a film lenne – mondta Huszta.
– Adóhivatali gyakornokot alakítok, akinek a fő problémája a foga és a Jankó nagybácsija. A gyakornoknak fáj a foga, többféle, nem hagyományos módszert kipróbál, aztán belekeveredik a bálba, ahol megzavarja a szerelmi ötszöget. A legnagyobb félelme, hogy a Jankó bácsi rájön arra, hogy ő iszik, rosszalkodik, kötözködik és nem azt csinálja amit kellene. Nem volt könnyű a próba, mivel a szöveg nagyon kacifántos, mi már megszoktuk a furcsa szavakat, de a nézőnek szokatlan – részletezte Sirmer Zoltán.
Elor Emina a féltékenységtől szenvedő Miţa Bastont alakítja.
– A Karnebál egy különleges előadás, mert vígjátéknak van titulálva, de ugyanakkor előfordul benne más műfajú színjátszás is. A komédiát egy pontosan kidolgozott szövegnek képzeljük el tele csattanóval, de ez egy másfajta komédia. Ezt az előadást szinte melodrámának is nevezhetnénk, amelyben pszichológiai igazságokat kell játszanunk. Nekem az jelentette a legnagyobb harcot, hogy le tudjam küzdeni a formát és a belső tartalmakra koncentráljak. A darabban mindenki mindenkinek a szeretője és mindenki mindenkit megcsal. A megcsalt nő bánata, féltékenysége, őrülete, szuicid és gyilkos hajlama megmutatkozik a szerepemben. Miţa Baston a féltékenység 50 árnyalatán megy keresztül – számolt be Elor Emina.
– A humor nem úgy humor, ahogy azt mi elképzeljük. Azok a struktúrák, amikkel száz százalékkal tudtunk dolgozni egy-egy vígjáték kapcsán, azok itt most nem működnek. Személy szerint nagyon meglepődtem, hogy Románia egy szomszédos ország, de mennyire mást tekintenek humorosnak, mint mi itt. Ha a nézőnek az elején sikerül ráhangolódni erre a másféle humorérzékre, akkor az nyert ügy. Egy olyan levitézlett csendőrt alakítok, akinek az a leghőbb vágya, hogy kiderítse, ki csábította el a kedvesét – nyilatkozta Mészáros Árpád.
Mezei Szilárd zeneszerző elmondta, hogy még nem dolgozott komédiával, így ilyen szempontból kicsit kihívás volt számára ez a munka, viszont nagyon könnyen ment a kommunikáció a rendezővel. Balkáni és magyar népzenei alapokra helyezte az előadás zenéjét, mondta Mezei.
Az Karnebál ismétlését október 13-án és 28-án tekintheti meg a közönség.
Ion Luca Caragiale: Karnebál
Réz Pál fordítása nyomán Parti Nagy Lajos írta
Nae Girimea, borbély és felcser – Balázs Áron
Iancu Pampon – Mészáros Árpád
Nache Razachescu, avagy Pukkancs – Magyar Attila
Adóhivatalnoki gyakornok – Sirmer Zoltán
Iordache, Girimea segédje – Huszta Dániel
Felügyelő – Giric Attila
Didina Mazu – Ferenc Ágota
Miţa Baston – Elor Emina
Miţa Bastonok kara – László Judit, Figura Terézia, Német Attila Dodó, Simon Melinda, Faragó Edit
Pincér – Kőrösi István
Álarcos nő – Crnkovity Gabriella
Szerb nemzetiségű báli közönség – Gombos Dániel, Pongó Gábor
Rendező – Sorin Militaru
Dramaturg, fordító – Szabó Jenő
Díszlet – Cristian Marin
Jelmez – Ledenyák Andrea
Zeneszerző – Mezei Szilárd
Rendezőasszisztens – Lénárd Róbert
Súgó, ügyelő – Bíró Alekszandra
A színház szeretné felhívni a kedves nézők figyelmét, hogy ezentúl a Bojović vajda utca felőli bejáraton szíveskedjenek bemenni a színházba.
