Ana Tasić szelektor egy magyar előadást válogatott be a 69. Sterija Játékok versenyprogramjába: az Újvidéki Színház Történt egyszer Újvidéken című, a teátrum ötvenedik évfordulójára készült zenés színházi produkciót, amely – mint a szelektor indoklásában szerepel – „lenyűgöző módon szól erről a színházról, és amely Urbán András rendező és szövegíró felismerhető önironikus stílusában zajlik. E stílus kitartóan kutatja az előadóművészetek értelmét, jelentését és konvencióit. A csábító, csillogó és fergetegesen vicces A csókos asszony lovagjai nyomában járva a cselekmény itt is a színház-a-színházban és az intézmény évfordulóját koronázó alkalmi show kulcsát használja. Ez a kiindulópont, amelyből mélyelemzések egész sora indul: a közönség és a színész, az elkötelezett és a szórakoztató színház, a színész és a rendező viszonyait (és a kettő közt fennálló feszültséget) kutatja, de foglalkozik a politika és a hatalmi struktúrák viszonyaival is. A felvetődő társadalmi kérdések sora is hosszú: a magyarság, de a legújabb újvidéki kisebbség, az orosz populáció helyzete, akárcsak az egyre nagyobb társadalmi behatáshoz jutó mesterséges intelligencia kérdése is felmerül. Ennek a vonzó, robbanásig energikus zenés színházi játék sosem egyjelentésű, hanem mindig tartalmazza saját kritikai fonákját, azt a sötét árnyat, amely lényegi tartalma az ironikusan ragyogó csillámpornak. Így válik ez a színház az élet metaforájává (amivé a színháznak mindig válnia is kell), a fény keresésévé, amelynek valószínűleg nem is volna értelme, ha nem bolyonganánk a sötétben.”
A versenyprogramban szerepel a Szabadkai Népszínház Szegény boszniai Mileva 1878-ban a mi civilizációnkban című, többnyelvű produkciója is, Anđelka Nikolić rendezésében. A dráma szerzője Albina Podgradska, és ez az első női szerző által írt szerb nyelvű dráma, legalábbis az első, amelyik fennmaradt és amelyet kiadtak. A darab egy menekült családról szól, anyáról és lányáról, akik a török megszállás alatt levő Boszniából menekülnek az Osztrák–Magyar Monarchia területére, és megpróbálnak boldogulni. A szövegben több nyelv is megjelenik, a szerb mellett a magyar, a roma, a szlovák, sőt a lengyel is.
Nyitókép: Történt egyszer Újvidéken / forrás: Az Újvidéki Színház Facebook-oldala
