A budapesti székhelyű Vajdasági Baráti Egyesület hagyományos Mikulás-napi jótékonysági gyűjtésének összegét az idén a nagybecskereki Madách Amatőrszínház társulatának ajánlja fel. Az egyetlen bánáti magyar színtársulat pedig ezt a támogatást a tájolásokra fordítja majd. Vasárnap Budapesten aktuális előadásuk a Lili bárónő című operett két betétdalával fognak bemutatkozni a Vajdasági Baráti Egyesület rendezvényén.
– Számomra Madách a fő ütőér a nagybecskereki kultúrában. Amióta tudok magamról, azóta a Madách része az életünknek. Nagyon sok jó előadás, sok szép mű került színre. Részben ennek én is részese voltam. Különösen ezek az énekes, operettes műsoroknak. Az utóbbi időben sajnos kicsit lecsökkent ez az aktivitás, tudjuk mindannyian, hogy mi okból. Nagyon örülünk, hogy megkaptuk ezt a meghívást Budapestre, és egy kicsit, icipicit megmutassuk nekik a mi módunkon, hogy ez hogy is néz ki. Szerényen persze, ahogy már tőlünk telik, mondja Kamrás Szonja, a Madách Amatőrszínház tagja.
A Madách 1952 óta folyamatosan működik. Bródy Sándor: A tanítónő című színművével kezdték, a legnagyobb sikerüket pedig Hvaron érték el, ahol nekik ítélték a Jugoszlávia legjobb amatőr színtársulatának járó elismerést.
– A Madách gyökerei a becskereki Petőfi Magyar Művelődési Egyesületre vezethetők vissza. Ugyanis az ottani színjátszó szakosztály önállósult, és 1952-ben kezdtek amatőrszínházként működni. Volt egy fénykora a Madáchnak, az 1953/54-es színházi évad, amikor is hivatásos színházként működött. A nagybecskereki Toša Jovanović Népszínháznak volt a magyar társulata. Sajnos, csak egy színházi évadot élt meg a hivatásos bánáti színház, és ekkor ismét a továbbiakban amatőr színházként működött. És teszi ezt a mai napig is, meséli Jenovay Lajos társulatvezető.
A hivatásos színház státuszának a megvonása után a Madáchból került Újvidékre Boros István és Mirjana, Gyapjas Mária, Hertyán Aranka, a Fischer házaspár és sokan mások. Félhivatalos színházként azonban a becskereki társulat mindmáig a bánáti magyarság egyik legfontosabb kulturális intézménye maradt. A fennállásuk legnagyobb részében amatőr társulatként léteztek, de a hivatásos színházak szintjén dolgoztak. A Madách nemcsak a becskereki magyarságnak, hanem a Bánátban élőknek is fontos művelődési intézmény.
– A Madách munkájának oroszlánrészét a tájolás képezi. Fontosnak tartjuk, hogy minél több településre elvigyük az előadásainkat. Gondolok itt a Bánságra és a szórványra, ide fektetjük a fő hangsúlyt. De azért a tömbmagyarság is néha igényli és oda is el-ellátogatunk, és ők is láthatják az előadásainkat. Ami a repertoárunkat illeti, a Madách arra törekszik, hogy minél színesebb repertoárja legyen, és hogy a zenei műfaj, az operettek, a musicalek mindig szerepeljenek a repertoárunkon. Ennek ugyanis igen nagy hagyománya van a Madách színházban – mondja a társulatvezető.
A Madáchnak jelenleg két „élő” előadása van: a már említett Lili bárónő, valamint Spiró György: Prah című produkciója. Ezzel a két előadással tájolnak jelenleg. A jövő év elején pedig egy zenés kabaréestet terveznek színre vinni, koprodukcióban a muzslyai Petőfi Sándor MME színészeivel.
A Vajdasági Baráti Egyesület tagjai a nyár folyamán Nagybecskerek vendégei voltak. Megtekintették a nevezetességeit, többek között az ország legrégibb színházépületét is, amelyben a Madách működik. Így született meg az ötlet, hogy idén ez a társulat legyen a kedvezményezett.
Nyitókép: A Lili bárónő betétdalaival fognak bemutatkozni (Kecskés István felvétele)
