Február 3-án az Újvidéki Színházban megkezdődtek Eugène Ionesco Rinocéroszok c. abszurd drámájának olvasópróbái a sikeres Kis Magyar Pornográfia előadás rendezője, Nikita Milivojević irányításával. A szöveget ő adaptálta színpadra. A díszleteket Željko Piškorić (az újvidéki Szerb Nemzeti Színház munkatársa) tervezi. Az adaptált szöveget Lénárd Róbert, a színház művészeti vezetője ültette át magyarra. A színpadi mozgás Amalia Bennett, a jelmezek pedig Marina Medenica, a fővárosi Nemzeti Színház munkatársa tervei alapján valósulnak meg.
* Miért választotta és miért tartja időszerűnek Ionescónak ezt a kevésbé ismert drámáját? – kérdeztük a többszörös Sterija-díjas, valamint a Bojan Stupica-, BITEF- és más szakmai elismeréssel kitüntetett belgrádi rendezőt.
– Az a benyomásom, hogy az utóbbi években Ionesco olyan szerző, aki nagyon közel van ehhez a világhoz, amelyben élünk. Egy abszurd világban élünk, amelyben nincs túl sok logika. Nehéz feleletet találni különböző kérdésekre, mert a dolgok elég irracionálisnak tűnnek. Ez nemcsak nálunk van így. Az az érzésem, hogy nálunk az ember sokszor rácsodálkozik, mennyi dolog van egészen az abszurdig fokozva, de az egész világban történtek láttán is sokszor feltesszük a kérdést: ki vezeti ezt a világot, ki hozza meg a döntéseket, miről van itt szó? Ilyen értelemben számomra érdekes, hogy ebben a szövegben megjelenik egy orrszarvú (latin neve: Rhinoceros), elkezd vágtatni a városon keresztül, majd a második, harmadik és sokadik orrszarvú is. Az emberek konstatálják a megjelenésüket, de az az érzésünk, hogy nem látják a következményeket. A szövegben feltevődik a kérdés, melyik határig vagyunk hajlandóak elfogadni, elnézni, tolerálni bizonyos dolgokat, jelenségeket anélkül, hogy reagálnánk rájuk? Mikor jön el a pillanat, hogy kimondjuk: ezek nem normális dolgok? Az én ötletem: foglalkozzunk azzal a témával, hogy idővel megszoktuk a nem normális dolgokat, sőt azokról kijelentettük, kijelentjük, hogy normálisak. Mikor és hogyan történt ez meg? Mikortól és hogyan történt, hogy az, ami nem normális, számunkra normális lett? Valójában erről szól az orrszarvú történet.
* Balázs Áron, Dienes Blanka, Ferenc Ágota, Krizsán Szilvia, Mészáros Árpád, Német Attila, Ozsvár Róbert és Sirmer Zoltán kapott szerepet ebben a Ionesco-darabban. Közülük Sirmer Zoltán, Balázs Áron, Mészáros Árpád Ferenc Ágota és Ozsvár Róbert játszott az ön rendezte Esterházy Péter Kis Magyar Pornográfiájában, amelyért a Vajdasági Hivatásos Színházak Fesztiválján a legjobb rendezésért ön, Amalia Bennett pedig a legjobb színpadi mozgásért érdemelte ki a díjat. A šabaci Tavaszi Színházi Fesztiválon a legjobb férfi főszereplő Sirmer Zoltán, a legjobb férfi mellékszereplő Balázs Áron, ön pedig a legjobb rendező lett. Mi a véleménye a színészekről?
– A Kis Magyar Pornográfia c. előadáson 2017-ben együtt dolgozva különösen elégedett voltam a csapattal. Ionesco abszurd komédiája, egy egész más „kézírás” tanulmányozása most alkalom a csodálatos együttműködés folytatására néhány új színész bevonásával A választott színészek osztják velem a Ionesco-történetet, az elképzeléseimet. Be kell vallanom, Ionesco a kedvenc szerzőim jegyzékén szerepel. Két-három alkalommal színpadra állítottam egy-egy drámáját, nem ezt a szövegét. Mindig közelinek érzem a humorát, a világgal szembeni iróniáját és az öniróniáját.
* A színészek mennyire szólhatnak bele rendezői elképzeléseibe?
– A próbák kezdeti fázisában a szöveggel kapcsolatos elképzeléseinket, kereséseinket, improvizációinkat osztjuk meg. Közösen bányászunk a szövegben, hogy megtaláljunk olyasmiket is, amiket egyedül soha nem találnék meg. Engedem, hogy ötleteikkel gazdagítsák az előadást – mondta a rendező.
A Rinocéroszok olvasópróbáiról Sirmer Zoltánt kérdeztük.
– Az olvasópróbákon az előadás alapjául szolgáló művel megismerkedik az is, aki még nem olvasta. Halljuk a rendezőnek az előadással kapcsolatos elképzeléseit, amely sokszor menet közben módosul. Eddig kétszer-háromszor végigolvastuk a szöveget, a rendező elmondta a gondolatait. Mi is meséltünk idevágó élethelyzeteket. Gyakorlatilag az a helyzet, amelyről a darab szól, abban élünk. A darab nem köntörfalaz.
Még nincs meg a szereposztás, ki mit játszik. Ez kereső fázis olyan szempontból is, hogy a rendező a szövegből kihúzta, ami nem kerül be az előadásba. A megmaradt szöveg is még alakulni fog, attól függően, hogy mit lehet eljátszani és mit nem. Az előző produkcióban is bensőséges volt a próbafolyamat, a rendezőnek minden mondat számított, és együtt értelmeztük. Most is érdekes történeteket mesélt a darabbal kapcsolatban. Tud hangulatot teremteni. A próba kezdetétől érdekes állapot alakul ki, mert a színész kisagyában akarva-akaratlanul ott van a történet, foglalkozik vele. Amikor készül az előadás, kezdem másképp látni a világot, „más világban” létezem. Ilyenkor tapogatjuk, formáljuk azt a világot, amely lehet, hogy nem is lesz olyan abszurd, mint magában a dráma történetében, mert már abszurd világban élünk – mondta Sirmer Zoltán színművész.
A bemutatóra a tervek szerint március 17-én, az első reprízre március 19-én kerül sor az Újvidéki Színház nagytermében.
